64458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző szemnagyságú alapanyagnak ellentétes irányba vezetett lisztszerű kötőanyaggal való burkolására festőanyag hozzáadásával vagy anélkül

fiéget lehet elérni, mint csak egyetlen egy i kötőanyag alkalmazásával. Ez arra vezet- | hető vissza, hogy gyakran a lassan kötő hidraulikus kötőanyagok, pl. a salakcement bizonyos nemei gondosan eloszlatott, erélyesebb hatású kötőanyagok hozzákeverése által mindkét tekintetben nagyobb hatás elérését teszik lehetővé, mint a drága portlandcement egyedül. Az eddig ismert keverési módszerek által azonban a helyes keverési arány célszerű módon nem tartható be és költség* megtakarítás sem érhető el még akkor sem, ha a keverést a legnagyobb gonddal végezzük. Tapasztalat mutatja, hogy nem szakavatott munkaerők és hiányos berendezések alkalmazása által a gyakorlatban sok esetben igen könnyelműen járnak el, minek folytán olcsóbb pótanyagok használatát a fölügyelő hatóságok a legtöbb esetben előre megtiltják. Hogy már most a jelen eljárás értelmében e tekintetben igen jó eredményeket érjünk el, csupán a keverödob kiömlési nyílásánál alkalmazott kötőanyagbeveze>tést, illetve a fúvó vagy permetező berendezést kell többszörösen elrendezni és a szabályozó berendezésekkel ellátni, melyek lehetővé teszik, hogy az alkalmazott anyagok tulajdonságainak megfelelően a; minden egyes esetre kipróbált (pl. táblá1

zatokba sorozott) keverési arányt folytonos és legnagyobb pontossággal tartsuk meg, illetőleg alkalmazzuk. Ha a berendezés jól van beállítva, akkor az eddigi elkerülhetetlen hibák mindaddig ki vannak küszöbölve, amíg ugyanazon anyagot használjuk. Ezenkívül valóban célszerűen működő berendezést nyerünk, mely nagyobb teljesítőképesség mellett még gyakorlatlan munkások áltai is kezelhető, anélkül, hogy ily munkások ügyetlenségük vagy gondatlanságuk által a gépet megrongálhatnák, mert csak arra kell ügyelniök, hogy a bevezető tartály állandóan eléggé meg legyen töltve. A gépnek egy ilyen foganatosítási alakját az 5. ábra a dobon át, részben a tengely síkjában és részben azzal párhuzamos síkbán vett hosszmetszetben mutatja. A 6. ábra a gépet részben hátulnézetben, részben harántmetszetben mutatja. Az alapanyagnak bevezetése, illetőleg előkezelése ugyanúgy történik, mint föntebb ismertettük úgy, hogy az erre szolgáló részek számára az 5. és 6. ábrán ugyanazon jelzések vannak alkalmazva. A kötőanyag bevezetés ellenben a következőképen van berendezve. Az (o) tartály három rekeszre van osztva. A középső (ol) rekesz pl. portlandcementtel, a jobboldali (o2) rekesz salakcementtel, a baloldali (o3) rekesz hidraulikus mésszel van megtöltve. A portlandcementet a (g5) szállító csiga, (mely az 5. ábrán nem látható, mert el van takarva) az ugyancsak nem látható. (p5) aprító szerkezetbe vezeti. A (g6) szállítócsiga, mely az 5. ábrán szintén nem látható, az (o2) rekesz tartalmát a (p6) aprító szerkezethez vezeti és az 1. ábrán látható (g7) szállítócsiga az (o3) rekesz mésztartalmát a (p7) aprító szerkezetbe továbbítja. Az (r) fúvó, mint a 6. ábra mutatja, oldalt van elrendezve és az előállított szelet az (r4) térbe hajtja, melyhez a három (rl, r2) és (r3) fúvó csatlakozik. Minden egyes csőcsatlakozásnál egy-egy (xl, x2, x3) szabályozó szelep van elrendezve mellyel a fúvó szél mennyisége és ereje szabályozható. Minden egyes (g5, g6, g7) szállítócsiga tengelye körül, mint az 1. és 2. ábra mutatja, az üreges (ql, q2, q3) tolókák forgathatók, melyek (yl, y2, y3)-nál nyitott helyzetükben rögzíthetők. A (g5, g6, g7) szállítócsigák hajtásukat a csigakerék közös (w) tengelyéről és a (p5, p6, p7) aprító szerkezet közös (wl) csigakeréktengelyről nyerik. A két tengely célszerűen (Z) szíj áttétel révén akként van egymással összekötve, hogy a fordulatsebesség meghatározott viszonya betartható. A két (w, wl) csigakeréktengely egyike (a 6. ábrán a fölső (w) ten-