64444. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitikus bontócellák

6 diagramma mutatja, hogy ez a kezdeti feszültség a fölvett áramsűrűség mellett oly (D) katódra jellemző, amelynek magassága kb. 30 cm., föltéve, hogy az egyéb föltételek, mint pl. a diafragma minemüsége, az elektrolitek köztávolsága stb. a normálistól nem térnek el. Ez esetben a katód összes hosszának kb. 16 méternek kell lennie. Ha a katódot a föntiekben leirt módon hajlítjuk, akkor 16, sőt 32 méternyi vagy még nagyobb hatékony hosszúságú katódot is elhelyezhetünk és pedig egy betoncellatok egyetlen egy kamrájában, amelynek méretei nem haladják meg a gyakorlati követelményeknek megfelelő méreteket. Ha pedig a cellatokot a fönt leírt módon két vagy több egymás fölött lévő kamrával szereljük föl, akkor a hatékony katódhossz ugyanilyen arányban növekedik. Egyidejűleg az ilyen cellák gazdaságos üzeméhez szükségelt rendkívül erős áramok az új szerkesztési módból adódó rövid vezetékdarabokon káros veszteség nélkül mennek keresztül. A fönt ismertetett összefüggést a katód . függőleges magassága és a cella kapocsfeszültsége között csak oly celláknál tapasztaltuk, amelyeknek anódterméke, mint a klór, gázalakú. A megfigyelt összefüggésnek legalább részben való megmagyarázása végett fölvehetjük, hogy a feszültség növekedését az okozza, hogy a függőleges elektrolitoszlopban az elektródok között gázbuborékok vannak, amelyek az oszlopmagasság és az áramsűrűség növekedtével megszaporodnak. Ez egyúttal magyarázatát adja annak, hogy miért jut az említett összefüggés erősebben érvényre, ha az áramsűrűség nöVékedik és miért fontos a katód csekély függőleges irányú kiterjedése oly cellák gazdaságos üzeme szempontjából, amelyeknek kapacitása 2000 ampére vagy ennél is nagyobb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektrolitikus bontócella anód- és katódterekkel, amelyeket egy lényegileg függőlegesen elrendezett áteresztő katód és egy diafragma választ el egymástól, azáltal jellemezve, hogy a katód kiterjedése vízszintes irányban sokszorta és pedig legalább hatszorta nagyobb, mint függőleges irányban oly célból, hogy kis feszültség mellett nagy ampérekapacitásra tegyünk szert. 2. Az 1. alatt védett elektrolitikus bontócella kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az anódoknak az áram hozzávezetésére való részei vízszintes irányban a katóddal szemben keresztül vannak vezetve a cella tokján olykép, hogy a szomszédos cella katődjával közvetlenül sorba kapcsolhatók. 3. A 2. alatt védett elektrolitikus bontócella kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az több egymás fölött elrendezett elektrolitkamrával van ellátva, amelyeknek mindegyikében elektródok vannak elrendezve. 4. A 2. alatt védett elektrolitikus bontócella kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy annak katódján öblök sorozata van kiképezve, amelyek hátrafelé az anódtérbe nyúlnak, s az anódok a katódöblök között lévő függőleges irányban terjedő üregekben vannak elhelyezve. 5. A 4. alatt védett elektrolitikus bontócella kiviteli alakja,, azáltal jellemezve, hogy a katódöblöket áttört függőleges és át nem tört alsó és fölső falak határolják. (I rajzlap melléklettel.) PALLA8 RÉSZVÉN YTÁRS*8Á0 *YO«DÁJA BU0AP68TEM-