64443. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisűtőkészülék

céljából a folyadék fölhajtó erejét hasz­náljuk föl. A találmány közelebbi magyarázatára szolgáljanak a mellékelt rajzok. Az 1. ábra elrendezésénél az (a) üveg­henger szabadon úszik a folyadékban és a kiszorított térfogattól függő fölhajtó­erőt nyer, mimellett a (b) belső pólus­csövön lévő (c) központosítok a fölhaj­tást határolják. Már igen1 csekély fölhajtó erő elégséges a jó központosításhoz és teljesen ve­szélytelen az üvegcsőre. Több ilyen fajta kisütőelem alkalmazásánál elegendő, ha a fémből való belső póluscsövek az átve­zetőlemezekben súrlódás által fogva tár­tatnak, teljesen légmentes elzárást a ki-és beáramlási légterek között is könnyen elérhetünk valamely plasztikus (m) tö­mítőanyaggal, amely a kisütőelemekhek kicserélése esetén mindig megújítható. E célból a (d) átvezetőlyukak a lemezben oly nagyra készítendők, hogy az üveg­hengerek is és a dielektromos folyadékba merülő külső (f) póluscső is a (d) lyu­kon át bevezethető legyen. A központosítás módjai nagyon különbö­zők. A fölhajtás határolása az (e—e) ki­sütési réteg alatt vagy fölött mehet végbe. A központosítás úgy lent, mint fönt tör­ténik. Az üvegcsőnek vagy a belső pólus­csőnek fölső vagy alsó vége úgy alakít­ható, hogy a központosítás és a fölhajtás határolása egyszerre vagy egymás után következik be. Az úszóüveghenger alsó része a belső póluscsövekre erősí­tett karok, behornyolt gyűrűk és ehhez hasonlók által a fölhajtásnál vezethető vagy pedig a központosítás és fölhajtás határolás céljára domborításokkal vagy mélyítésekkel látható el, valamint az üveghenger (c) alsó része és a belső pó­luscső kúposán alakítható. Ugyanily módon egy dielektromos fo­lyadék alkalmazásánál az (f) külső pó­luscső is központosítható. Ebben az eset­ben a célszerűen csak vékonyfalú és így könnyű (körülbelül 20 gr.) külső pólus­csövek az elektromosan vezető (h) alap-1 lemezen csúsznak. Tekintve a magas fe­szültséget, amely 6000—10,000 Voltig, sőt még ennél is többre terjed és a rendkí­vül csekély áramerősséget (0.001 Amp. pro dm5 kisütési fölület) teljesen elégsé­ges, ha a külső póluscsövek az alaple­mezzel egyszerűen érintkeznek esetleg még olaj alatt is úgy, hogy valamely (g) vezető folyadék vagy reszelék vagy ru­galmas kontaktus vagy ehhez hasonlók igénybe vétele is elkerülhető. De helyet­tesíthető az alsó póluslemez egy oly tar­tánnyal is, amely vezető (g) folyadékkal, pl. higannyal, vagy vízzel van töltve, (esetleg olaj jelenlétében). A + + sarkokat a külső' tartánytól izo­lálhatjuk, vagy pedig egyiket a tartánnyal együtt földelhetjük. Több fázisú áramnál az egyes fázisokat egyenlő számú kisütő­elemekkel vagy készülékekkel terhel­jük. Szekundér transzformatoráramnál, hogy az egyik sarkot földelhessük, .csil­lagkapcsolást alkalmazhatunk. 4 2. ábra elrendezésénél az alsó pólus­lemez izolálva van. A belső póluscsöve­ket tartó fölsőlemez pedig a földelt tar­tánnyal karimák segélyével légmentesen van összekapcsolva. Ezen összekapcsolás által a fölső le­mezben előidézett feszültségek, amelyek más kivitelű készülékeknél gyakran az üvegcsövek törését idézték elő, a jelen ta­lálmány szerint a folyadékban úszó csö­vekre befolyást nem gyakorolnak. Az alsó izolált póluslemezhez a hozzávezetés a tartányoldalfalán, avagy fenéken ke­resztül avagy úgy, mint a 2. ábrán láb ható fölülről történhet. A 3. ábra elrendezésénél a tartány fe­neke egyúttal a földelt póluslemezül szol­gál, amelyen a külső póluscsövek dielek­tromos folyadék alkalmazásánál csúsz­nak (lásd 3. ábra A és B). Yíz alkalma­zásánál (3. ábra C és D) az üvegcsövek külső burkolására más különös külső csövek nem szükségesek. A víz fölé azon­ban (M, M') olajréteget alkalmazhatunk, hogy a (G)-nél kiáramló gázok ne keve­redjenek vízgőzökkel. Olajréteg alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom