64408. lajstromszámú szabadalom • Javítások rugalmas kocsikerekeken

ftz agy- és koszorúrészeken ülnek, míg a I (129) és (130) részekből álló csuklóberendezés két végében a golyókkal összeműködő serpenyők vannak alkalmazva. A rajz szerint továbbá a (110) és (117) golyókat tartó összekötőrészek a golyóknak a serpenyőktől elfordított oldalán vannak a golyókkal összekötve, miáltal a serpenyők által képezett csapágyak megjavíttatnak. Ha a mozgórészek egyike leszerelendő, akkor csupán a rugókat kell egy feszítőberendezés vagy kapocs segélyével öszszenyomni, mire a (10) vagy (112) öszszekötőrészek leesnek és könnyen levehetők. Ha azután a feszítőberendezést levesszük, akkor a (21) vagy (118) emeltyűk a (28) vagy (124) rugókkal együtt kiesnek. Látható továbbá, hogy a (21), illetve (118) emeltyűk csupán a (28), illetve (124) rugók összenyomása által tartatnak a kereken forgathatóan, és hogy továbbá a (10) és (112) részek csupán a rugók hatása által tartatnak úgy, hogy nincs csavarokra vagy más megerősítőberendezésekre szükség, hogy a mozgórészek egyike fogvatartassék. Azáltal, hogy a (21) és (118) emeltyűket a kerékrészhez képest két golyócsapösszekötés segélyével támasztjuk meg, az emeltyűknek a kerék síkjához párhuzamos síkban való minden mozgása megakadályoztatik, az összekötési helyek zajtalanok lesznek és az összekötések kopás által nem lazulnak -meg, hanem pontosan egymásba illenek és a csuklók tartós megerőltető használat következtében beálló hőkiterjeszkedések folytán nem szorúlnak meg. Azáltal, hogy a (8) és (20), illetve (110) és (117) golyókat tartó összekötörészeket a golyóknak a serpenyőktől elfordított oldalán alkalmazzuk, a serpenyők görbülnek el úgy, hogy a tartófölület ép marad és és nem kisebbíttetik. Ezenkívül a golyóknak az agy- és koszorűrészeken és a serpenyőknek a tartó (10) és (112) összekötőrészekben való elrendezése következtében a húzásvonal az összekötőrészekben mindig a serpe-I nyők közepén megy át és a teher mindenkor a serpenyők egész fölületére szétosztatik. Azáltal, hogy az emeltyűk a koszorúszakaszon megtámasztatnak, az emeltyűk közelebb állnak a kerék kerületéhez, ennek következtében egymástól távolabb kerülnek és mindegyik emeltyű részére több hely áll rendelkezésre úgy, hogy az emeltyűk könnyebben hozzáférhetők, könnyebben rendezhetők el és nagyobb számban alkalmazhatók. Különösen az 1—5. ábrákban rajzolt kiviteli alak képez egyszerű és rendkívül hatásos, kettős koszorúval birö kerékelrendezést, mely kellő erős oly nehéz terhek hordására, melyekhez kettős koszorús kerekeket használnak. A rugalmas kerekek összes eddig Ismeretessé lett fajtáinál az automobilok hordképessége néhány ezer kilogrammra van korlátozva. Ezen ismert kerekeknél, amennyiben azoknál rugók alkalmaztattak, föltevésünk szerint abból ered az említett korlátozott hordképesség, hogy a szerkezet csak aránylag igen kevés rűgd alkalmazását engedi meg. A találmány szerinti kerékszerkezetnél a| hordképesség oly emeltyűk alkalmazása által növeltetik nagy mértékben, melyek mindegyike több rúgót működtet, mimellett a hordképesség növeléséhez még az is hozzájárul, hogy az emeltyűk és rugók, illetve más fojtóberendezések a koszorúrészen rendeztetnek el úgy, hogy a kerékkerület közelében fekszenek és nagyobb számban alkalmazhatók. Az emeltyűk szélességének növelése által a rugók lényegében folytonos sorokban rendezhetők el, melyek egymás mellett az egész kerék körül alkalmaztatnak úgy, hogy négy ily kerék körülbelül 12,500 kg. hordképességgel bír. A kettős koszorú alkalmazása által és a fojtóberendezésnek, valamint az összekötőrészeknek ezzel járó kettős elrendezése következtében a hordképesség egész körülbelül 25,000 kg-ig növelhető. A föntebbiekben a „tartó összekötőré-