64394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás falkötővas elemeinek és kötési helyeinek hideg úton hegesztés nélkül való előállítására

Metfelent 1914. évi szeptember hó 11-én. MAGY. gfe. KIR SZABADALMI wfff

g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64394. szám. VHI/d. OSZTÁLY. Eljárás falkötővasak szemeinek és kötési helyeinek hideg úton hegesztés nélkül való előállítására. IFJ. LOSONCI JÁNOS ÉPÜLET- ÉS MŰLAKATOS DEBRECZENBEN. A bejelentés napja 1913 április hó 18-ika. Falkötővasak szemeit és kötési helyeit ezideig hegesztés útján szokták előállítani. A hegesztés sok tüzelőanyagot, fáradságot, időt és munkát igényel, amellett pedig mindig gyöngíti a vasat és sohasem teljesen megbízható. Jelen találmány teljesen megbízható kötések előállítását teszi lehetővé, teljesen hideg úton, heggesztés nélkül. Mellékelt rajz: az 1. és 2. ábráján látható a jelen eljárás szerint készült szemnek oldal- és fölülnézete, a 3. ábra a kötésihelynek megfelelően kiképezett egyik falkötővasnak oldalnézetét, a 4. és 5. ábrák pedig a kötési helynek magának oldal- és fölülnézetét tüntetik föl. Szemnek készítése céljából a (b) laposvasnak (c) végét a kívánt alakban viszszahajlítjuk, a pontozott (d) helyzetbe, azjután a visszahajlított (d) vasvégre és (b) vasra közösen erős préselt (e) v;isgyűrűt húzunk, végül pedig a (d) véyef az (f) helyzetbe kihajlítjuk, miáltal az (e) vasgyürű lecsúszás ellen biztosítva van, a (c) szem pedig a vas keresztmetszetének megfelelő legnagyobb ellenállásokat is kibírja. Kötések készítése céljából a kötendő laposvásak (h) végeit a vas egy, vagy kétszeres vastagságának megfelelő hosszban visszahajlítjuk, azután pedig a laposvas végének egy nagyobb darabját ezen viszszahajlított (h) részlettel 3. ábrán látható módon kétrét ráhajlítjuk a (b) vasrészre, miáltal a kissé ferde kettős vastagságú (g) vasvég keletkezik. Az ilykép előkészített (b, b) vasdarabokat olykép akasztjuk egymásba, hogy a visszhajlított (j) szárrészek a másik (b) vashoz simúlnak, míg a (h, h) végek egymáshoz tompán ütköznek. Ezen helyzetben mindkét oldalról egy-egy (i, i) préselt vasgyűrűt húzunk az összeilleszkedő részekre, mely tisztán a részek egymásmellett tartására szolgál;, míg a föllépő húzóerőket a kötésihelyen a tompán ütköző (h, h) részek veszik föl. A (g) részek ferde helyzete folytán az (i) gyűrű fölverése által a kötés kellő szilárdságot kap és önmagától nem oldódhatik. Jelen eljárások a rajzon bemutatott példaképem kiviteli alakoktól számos eltéréssel is készíthetők, anélkül, hogy ez-