64339. lajstromszámú szabadalom • Nyomólevegővel működtetett indító- és átvezérlő szerkezet többhengerű égési erőgépek számára
levegőnek megfelelő időben való lefúvatása által vezéreltetik. A nyomólevegő vezérlésére három (c, d) és (f) szelep van elrendezve. Ezek közül a (c) és (f) szelepek úgy a nyomólevegő bevezetésére, mint azon vezeték légmentesítésére szolgálnak, mely a vezérlőszelepektől az (a) indítószelephez vezet, míg a (d) szelep kizárólag ezen vezeték légmentesítésére szolgál. A (c) szelep az előremenés irányában való, az (f) szelep pedig az ellenkező irányú indításra való. A vezérlő 11 yornó 1 evegőneki bevezetésére az előremenési irány szármára a (2), az ellenkező irány számára pedig a (3) vezeték szolgál. Ügy a (2), mint a (3) vezeték a nyomólég tartályhoz csatlakoznak. Ezen vezetékek mindegyikébe két-két (g2, h2), illetve (g3, h3) szelep van beiktatva. A (h) szelepek a gép normális járása közben az indítási légnyomás hatására zárva, a (g) szelepek ellenben, a vezérlőszerkezet légmentesítésére, nyitva tartatnak. Az egyik, vagy másik irányban való indítás céljából a megfelelő légmentesítő (g) szelepeket zárjuk és a hozzátartozó (h) bebocsátószelepet pedig nyitjuk úgy, hogy a nyomólevegő a megfelelő (c), illetve (f) vezérlőszelephez juthat. A (g, h) szelepeket nem kell minden egyes henger számára külön-külön elrendeznünk, hanem egy gép valamennyi munkahengere számára egy kettős szeleppár teljesen elegendő, nevezetesen egy pár az előremenési, a másik az ellenkező irányú indítás számára. A (c, d, f) vezérlőszelepeket az (m) vezérlőtengelyre ékelt (i, k, 1) bütyköstárcsák működtetik. A bütyköstárcsák nem közvetlenül hatnak a (c, d, f) szelepek, orsóira, hanem az (n) emeltyűk közvetítésé^ vei (2. ábra). Ezen elrendezés folytán a bütykök rézsútos fölületei nem fejthetnek ki a szeleporsókra oldalirányú nyomást. Az (n) emeltyűk a (q) csapokon vannak forgathatóan ágyazva. Mellső részükön (o) ütközőket hordanak, melyekkel a (c, d, f) vezérlőszelepeket (1. ábra) megemelik, azonkívül pedig (p) görgőkkel vannak ellátva (2. ábra), melyek indítás alatt az Í (i, k, 1) bütyköstárcsákkal működnek együtt. A gép normális járása közben az (r) excenterek az (n) emeltyűket az (i, k, 1) bütyköstárcsákról leemelve tartják, minek következtében egyúttal a (c, d, f) vezérlöszeiepek is nyílnak. A szerkezet működési módja a következő: Ha pl. az előremenési irányban akarunk indítani, akkor először is az (n) emeltyűket az (r) excenterek segélyével a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe hozzuk úgy, hogy a (p) görgők a bütyköstárcsákkal érintkeznek és a (c, d, f) szelepek záródnak, illetve abba a helyzetbe állnak be, mely a hozzájuk tartozó bütyköstárcsák helyzete által adva van. Erre a (g2) légmentesítőszelepet zárjuk, a (h2) szelepet nyitjuk. Figyelembe veendő már most, hogy a szerkezet többhengerű gépek számára van kontemplálva, ahol is minden egyes munkahenger számara egy ismertetett rendszerű külön indítószerkezet szükséges. A különböző berendezések úgy vannak beállítva, hogy az (i) bütyköstárcsa mindig a hengerek egyikénél tartja nyitva a hozzátartozó (c) vezérlőszelepet. Ennek következtében ennél a hengernél a nyomólevegő a nyitott (c) szelepen és az (1) vezetéken át az (a) indítószelep (b) vezérlődugattyújához jut és ezen szelepet nyitja, amikor is az indító nyomólevegő a (4) vezetéken át az illető hengerbe áramlik és a gép megindul. Emellett az (m) vezérlőtengely elforog. Amikor az (i) tárcsa emellett a (c) szelep újra záródását lehetővé tette, a (k) bütyköstárcsa a (d) szelepet nyitja és ez most már a (t) furaton át az (1) vezetéket légmentesíti. Ha a (k) bütyköstarcsa a (d) szelepet fölszabadítja és ez ennek következtében záródott, akkor az (1) bütyköstárcsa az (f) szelepet nyitja, mely már most a (3) vezeték és a (g3) szelep útján végzi a légmentesítést. Az (f) szelep nyitva marad, míg az (i) tárcsa ismét a (c) szelepet nyitja, amikor is a körfolyamat újból kezdődik. Világos tehát, hogy az (1) í vezeték azon egész idő alatt, mely alatt az