64329. lajstromszámú szabadalom • Telefonograf
— 2 zött a (3, 3b) indukciós berendezést alkalmazzuk. Á (4) fölvevőnek az indukciós áramok hatása alatt rezgő membránja a hanghullámok önműködő följegyzése céljából karcoló pecket vagy a könnyű (5) fényernyőt mozgatja, mely nagyon kis nyílással van ellátva úgy, hogy a (6) fényforrás fénysugarát a fényérzékeny réteggel bevont, a fénynyílás előtt folytonosan tovamozgatott (7) szalagra vetíti. A megvilágított filmszalagon nagyon finom hullámvonal keletkezik, mely „ a membrán rezgéseit jelzi és később leírt eljárás útján fonográfiai célokra alkalmazható. A telefonográf különböző részei a rajzon ábrázolt elrendezésükben a legkisebb hely elfoglalása mellett a legnagyobb teljesítményt képesek kifejteni. Az egyes berendezések a következőkben szerkezetükre és működésükre nézve vannak leírva. A hanghullámok gyűjtése, mint már említettük, a fölvevő rendeltetése, mely főképen mikrofonok segítségével működik. A hangrezgéseknek a mikrofonok rezgő membránjaira gyakorolt hatása elsősorban azon helyzettől függ, melyet a membránok a hullámok terjedési irányában elfoglalnak. Két membránt, melyek a hullámok terjedési irányára merőleges síkban vannak elrendezve, a hullámok, ha a membránok között meghatározott távolságot állandónak tételezünk föl, azon mértékben befolyásolják egyenletesebben és egyező módon, melyben maguk a membránok a hangforrástól nagyobb távolságban vannak elhelyezve. Ennek oka a hullámok gömbalakja. Másrészt azonban a mikrofonokat nem lehet a hullámok terjedési irányában nagyon nagy távolságban elrendezni. 33 cm. távolságban a mikrofonok oly helyzetet foglalnak el, hogy az egyik mikrofon a rezgések csomópontjában, a másik a hullámhegyen van. Ennek következtében az egyik mikrofon a rezgéseket hasznosíthatóan fogja föl, a másik ugyanazon pillanatban hatástalan marad. 66 cm. távolságban tehát mindkét mikrofon egyidejűleg van a hullámhegyeken. Ezen utóbbi föltétel mellett a mikrofonokat befolyásoló rezgések többé nem működnek egyidejűleg és'a két mikrofon által szolgáltatott rezgések nem egyesíthehetők egyetlen egy eredményben. Ezért előnyös, ha mindazon rezgő fölületeket, melyeket alkalmazni akarunk, lehetőleg szűk határok között egyesítjük. Ezen célból a találmány értelmében a fölvevők a (8) keretben vannak elhelyezve (2. és 3. ábra), melynek belsejében a (9) válaszfalak egymás között a hanghullámok akadálytalan átterjedésére közöket hagynak szabadon. A (2) mikrofonok ezen válaszfalak hosszában úgy vannak elrendezve, hogy lehetőleg nagy területet foglalnak el. Magukat a (9) válaszfalakat azon oldalon, melyről a hangok érkeznek, rézsútos (9a) élek határolják. A jelzett cél elérése végett, vagyis, hogy adott térben lehetőleg sok mikrofont lehessen elrendezni, a (9) mikrofóntartókat elválasztó légrések szélességét 5 mm.-re csökkentjük. A tartók falvastagságát a mikrofónelrendezés tekintetbe vételével szintén a lehető legkisebbre csökkentjük. A (9) mikrofóntartók három-három részből állanak és pedig két egyenlő vastag (9b) részből (4. ábra) és egy nagyon vékony (9c) részből, melynek falvastagsága pl. csak két vagy három mm. A három lap szigetelő anyagból, pl. fából, fiberből stb. áll és egymással a (9d) csavarok által van összekötve. A (9b) lapok a (2) mikrofonok befogadása céljából át vannak fúrva. Ezen furatokba a (10) gyűrűk vannak becsavarolva, melyek szelencefélét képeznek és a membránokhoz a (11) csavaranyák által vannak hozzászorítva. A (10) szelencék belsejében lévő szabad térben a kétrészű (12) széntöm_bök vannak elhelyezve, melyek a mikrofónkupakok szilárd részeit képezik. A tömbök körül a (13) csillámhenger van alkalmazva, mely a szénszemcséket öszszetartja. Ezen csillámhenger körül a (14)