64328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló fluidumok mennyiségének mérésére

Megmérendő az (1) vezetéken keresztüláramló gáz mennyisége. A gáz hőmérsékletét a (2) elektromos fűtőtesttel emeljük. Mielőtt a gáz a fűtőtesthez ér, hőmérsékletét- a (3) hőmérő, a fűtőtest elhagyása után pedig a (4) hőmérő méri. A két elektromos hőmérő jelezte hőmérsékleti különbséget az elektromos fűtőtest terjesztette hő okozza. Nyilvánvaló, hogy ha egyébként azonos körülmények között a gáz sebesen áramlik keresztül a fűtőtesten, a hőmérsékletkülönbség nem lesz akkora, mint ha lassú a gáz áramlása. Az is nyilvánvaló, hogy, ha a fűtőtest árasztotta hő mennyiségét önműködőlég úgy változtatjuk, hogy a két hőmérő között a hőmérsékletkülönbséget előre meghatározott állandó értéken tartsuk, ezen hőmérsékletkülönbség föntartásához több hő szükséges, ha a gáz sebesen áramlik, ha tehát ugyanazon időtartamban nagyobb mennyiségű gáz halad át a fűtőtesten^ mint ha a gáz lassan megy át a fűtőtesten. A (3, 4) elektromos hőmérők vagy ellenállások mindegyike az (5) Wheatstonehíd egyik-egyik szárába van kapcsolva. Ha a Wheatstone-híd kellően ki van egyenlítve, s a két (3, 4) hőmérő között a megfelelő hőmérsékletkülönbséget tartjuk fönn, akkor a galvanométer (6) tűje középállásban van. Ha azonban a gáz áramlási sebessége csökken, akkor a gáz hőmérséklete a (4) hőmérőnél emelkedni fog, minek folytán a Wheatstone-híd nem lesz többé kiegyenlített állapotban, azaz a galvanométer tűje kitér. A tű ekkor egy kontaktussal kapcsolódik és egy helyi áramkört zár, melynek árama fölgerjeszti a (7) elektromágnesek egyikét, s ezen elektromágnes úgy működik, hogy nagyobb részt iktat be a fűtőtekerccsel sorba kapcsolt (8) ellenállásból. Ennek megfelelőleg a fűtőáram gyöngül, s a hőmérsékletkülönbség a két hőmérő között újra a föntártani kívánt állandó értékre száll le vagy törekszik leszállani. Ha pedig a gáz áramlási sebessége növekedik vagy a hőmérsékletkülönbség bármely más oknál fogva csökken, a galvanométer tűjé az ellenkező értelemben tér ki, s a másik (7) elektromágnest gerjeszti föl, mire a (8) ellenállás csökken és a fűtőáram erősbül. Ily módon a fűtőáram önműködőlég úgy változik, hogy a hőmérsékletkülönbséget az állandó értéken tartani törekszik. A fűtőtest fogyasztotta elektromos energiát a (9) wattmérő adja meg. A 2. ábra az 1. ábrán vázlatosan bemutatott működési elv gyakorlati megvalósítására alkalmas berendezést tünteti föl. A fűtőáramot a (10) reosztát szabályozza, melynek (11) kontaktuskarját egyik vagy másik irányban a (12) kilincskerék forgatja. A (12) kereket a (14) elektromágnesekkel működtetett (13) kilincsek mozgatják. Mindegyik kilincset egy-egy (15) lengő tartja, amelyeket a (17) forgattyú hajtotta (16) hajtórudak folytonosan ide-oda lengetnek. A (17) forgattyút a (18) mótor megfelelő lassító áttétel közvetítésével állandóan forgásban tartja. A (13) kilincsek rendes körülmények között nem kapcsolódnak a (12) kerék fogaival, azonban mindegyik kilincs kapcsolásba jut a fogakkal, mihelyt a megfelelő (14) elektromágnes fölgerjesztődik, amikor is a kilincskerék fokonkint tovaforog. Megfelelő eszközökkel gondoskodhatunk róla, hogy ne kapcsolódhassák véletlenül egyszerre mindkét kilincs a kerékkel. A (14) mágnesek gerjesztését a (6) galvanométertű szabályozza, amely csapja körül szabadon leng, ha a Wheatstonehíd nincs kiegyenlítve. Közvetlenül a tű fölött (19) kontaktusok vannak két csoportban elrendezve, közvetlenül alatta pedig a (21) szigetelő tartóra két (20) kontaktuspánt van szerelve. A (21) szigetelőalzat utánaengedően van elrendezve és folytonosan föl-lemozog, mely célból megfelelő lassító áttétel közvetítésével a (18) motorai van kapcsolatban. Az elrendezés olyan, hogy, ha a (6) tű kitér az egyik vagy másik oldalra, a (20) kontaktuspántok fölemelkedésekor a tű bizonyos meghatározott időtartamra a pán-