64325. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különösen finom szemcséjű anyagok elektromágneses osztályozására

erő. Vagyis a mágneses részeknek a szállítási irányban való mozgását gátló mágnesesség nincs jelen. A mágneses részék tehát mágneses értelemben teljesen függetlenül tehetik meg az osztályozási utat, sőt ha a vezető fölületeken a vonzás folytán föllépő mechanikai súrlódás lehetőleg csökkentetik, mechanikailag is lényegileg szabadon mozoghatnak. Az osztályozási útszakasz ezenkívül úgy képezhető ki, hogy a nem mágneses részek keresztülhaladásuk közben nehézségük, tehetetlenségük vagy más erők folytán attól lehetőleg eltávolodni igyekezzenek. A rajzon a találmány tárgyának néhány példája részben hossz-, részben keresztmetszetekben szkémásan van föltüntetve. Legegyszerűbb az az alak, melynél az osztályozandó anyag egy egyenes vonalú egyenletes mezőn vezettetik keresztül (1. és 2. ábra). Az anyag híg iszap alakjában, vagy szárazon, sűrített levegő févén vezettetik a tetszésszerinti anyagú (k) csatornán keresztül a nyíl irányában. A csatorna hosszában annak fölső falán fekszik az egyetlen (s) tekercsből álló elektromágnes, melynek (e) vasmagvát bádogok képezik, tekercsei pedig párhúzamosak a csatorna hosszirányával úgy, hogy a mágneses erővonalak merőlegesek a csatorna hosszirányára. A munkamenet a következő: A mágneses részek a csatornában leírt egész úton a mágnes által befolyásoltatnak, de csak a csatorna hosszirányára merőleges értelemben, vagyis fölfelé vonzatnak és a továbbító közeg által a csatorna fölső falának mentén vitetnek előre, míg a nem mágneses részek súlyuk folytán lesülyednek s az alsó fal mentén haladnak kifelé. A mágneses erők tehát a csatorna egész hosszán egyenletesen hatnak az anyagra. A csatorna vége előtt a mágnesség és nehézkedés létesítette osztályozást a kívülről beállítható (w) fal révén állandósítjuk s innen az anyagot elkülönített csatornákban vezetjük tovább. A fal által létesített mechanikus elválasztás után, 1 illetve e fal éle mögött a mágnességet az anyagban tetszésszerinti módon annyira csökkentjük, hogy a továbbító közeg a kiválasztott mágneses anyagot a mágnes: mezőből kivihesse. Egy másik foganatosítási alakot azáltal létesíthetünk, hogy a csatornát és az ezzel ' párhuzamos mezőt nem egyenes, hanem csavarvonal módjára alakítjuk. A 3. ábra a csavaraxis tengelyével párhuzamos metszetben mutatja a csatorna egy kanyarulatát, míg a 4. ábra a legalsó kanyarulatot fölülnézetben, részben az axisra merőleges metszetben mutatja. A munkamenet az előbb ismertetettel azonos, azzal a különbséggel, hogy e példánál a nem mágneses részek a keringő mozgás okozta centrifugálerő folytán a csatorna külső oldala felé hajtatnak s ennek mentén haladnak lefelé, míg a mágneses részek a csatornának a mágnes felé forduló belső fala mentén haladnak lefelé. Az 5. ábra a csatornakeresztmetszet egy másik példáját mutatja. Ugyancsak csavarszerű osztályozó zónával biró két foganatosítási példa van a 6. és 7. ábrákban föltüntetve. A 6. ábrabeli példánál a csavaros kanyarulatokban kiképezett elektromágnes, melynek mezeje kifelé irányul, egy hengeres edény belső fala mentén, egy másik hengeres edénnyel konaxiálisan van elrendezve. Az osztályozandó anyag tetszésszerinti módon csavarosan vezettetik, pl. azáltal, hogy a két henger közötti hengergyürűs térbe fönt tangentiálisan vezettetik be, még pedig lehetőleg úgy, hogy a bevezetett anyag iránya a mágneses kanyarulatok irányával összeessen. A bevezetett anyag keringő mozgásba jut, amely az alul elrendezett elvezetés folytán csavaralakú eredő mozgást létesít. Az osztályozás módja egyébként azonos az előbbi példáéval. Az osztályzott anyag két konaxiális tölcsérben fogható föl, a mágneses anyag számára a (ti), a nem mágneses anyag számára pedig a (t2) tölcsér szolgál. A 7. ábrabeli példánál az elektromágnes spirális kanyarulatai befelé irányuló