64309. lajstromszámú szabadalom • Membrános jeladó vízalatti hangjelek céljaira

lyeknek amplitudái egy másik pontra rákényszerített amplitudákhoz képest a kívánt áttételi viszonyban vannak, mint amilyen pl. a hangvilla szárának hosszrezgései és a hangvilla ágainak harántrezgései között vagy a hangvilla ágainak különböző helyein a hangvilla harántrezgései között áll fönn. A rendszer azonban akként is méretez^ hető, hogy a gerjesztő támadópontjának amplitudái és a radiátor amplitudái között kisebb áttételi viszony legyen és hogy a kívánt amplitudaáttétel az átvivőrendszer és a hajófal közötti megfelelő laza kapcsolás által állíttassék elő. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a találmány tárgyának két különböző foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve. Mindkét ábrában (A) a hajófal, ill. a (B) vízhez ütődő fal, mely a radiátort alkotja. (C) a gerjesztő, mely példaképen elektromágnespár gyanánt van föltüntetve. (D) az átvivőrendszer. Az 1. ábra szerinti foganatosítási példánál a (C) gerjesztő és az (A) radiátor közti átvivőrendszer gyanánt oly test szolgál, mely lehetőleg kis saját csillapítással bír, tehát előnyösen a (D) hangvillából áll és mely akként van méretezve, hogy saját rezgéseinek száma a kívánt hangmagasság rezgésszámához lehetőleg közel essék és hogy az ágakon és a száron föllépő amplitudák méretei között a kívánt áttételi viszony áll fönn. A (D) hangvilla szára az (A) hajófalon van megerősítve. Az ágak között a (C) elektromágnespár van elrendezve. Ha az elektromágnespárt gerjesztjük, akkor a (D) hangvilla rezgésbe jön, mikor is a rezgések a kívánt áttételi viszonyban vitetnek át az (A) hajófalra és erről a környező (B) vízre. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak az előbbitől abban különbözik, hogy a (D) hangvilla szára és az (A) membrán közé a (H) rúgó van iktatva. Ily módon a villa szára és a membrán között további amplitudaáttétel megy végbe, és így a hangvillát nem kell akként méretezni, hogy az a kívánt áttétel teljes mértékét egymaga szolgáltassa. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Membrános jeladó vízalatti hangjelek céljaira, melynél a rezgésfejlesztő és valamely üreges testnek membrán gyanánt működő, a vízhez ütköző fala (pl. hajófal) közé átvivőközeg van iktatva, jellemezve azáltal, hogy az átvivőközeg a gerjesztőerő periódusával össze van hangolva. 2. Az 1. igényben védett membrános jel* adó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a rezgésfejlesztő oly pontokon támad, melyek nagy amplitudákat végeznek, míg a membrán oly pontokon csatlakozik, melyek kis amplitu'dákat végeznek. 3. Az 1. és 2. igényekben védett membrános jeladó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy átvivőközeg gyanánt lehetőleg csillapítás nélkül rezgő hangvilla vagy nyelv van alkalmazva, mely a gerjesztővel rezgési hullámhegy közelében, a radiátorral pedig rezgési csomó közelében van kapcsolva. 4. Az 1—3. igényekben védett membrános jeladó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az átvivőközegnek a gerjesztővel és radiátorral rezgési hullámhegyek, illetve rezgési csomóji közelében való kapcsolására rugalmas, nem csillapító közbenső közegek, pl. rugók szolgálnak. (l rajzlap melléklettel.) PALLA8 rtÉS/VÉN i T ARSASAG MDÁJA 8U0APE6TEN