64296. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízben terjedő hanghullámok előállításár vízalatti jeladás és telegráfia céljára

lépnek föl. Miután az (tn) membrán a szabad (b) rúdvéggel van összekötve, mely ugyanolyan távolságban fekszik az (x) befogási helytől, mint arádnak másik (a) szabad vége, úgy az (m) membrán ugyanazon amplitúdókat fogja végezni, mint amelyeket a rúd (a) vége az (r) dörzskerékkel való dörzsölés hatására végez. Ezzel szemben a találmány értelmében a víz alatt való hangelőállítás céljából a közepén befogott (s) rúdnál (2. ábra) az (m) membránt ahelyett, hogy az (s) rúd (b) végével kötnők össze, ezen rúd (x) középső részével kapcsoljuk, mely mint csomópont semmiféle rezgést nem végez, hanem csupán sűrítéseket és ritkításokat szénved. Magától értetődik, hogy az (s) rúd (x—b) része elmaradhat és csupán egyik végén befogott rudat használhatunk (3. ábra). A 4. ábra oly példát mutat, amelynél a rúd egyik végén (x)-nél és ezenkívül még egy másik (y) helyen van befogva, mely a rúd másik végétől ( általában távolságban fekszik. Mindkét végükön befogott rudak és húrok is alkalmazhatók a találmány szerint olyként, hogy a szilárd befogási helyek egyike vagy mindketteje van a membránokkal kapcsolva. A berendezést ezen esetben is olyként kell foganatosítani, hogy azon helyek, amelyek közé a húr be van fogva, tényleg szilárd pontok gyanánt szerepeljenek, tehát a húr rezgései folytán ne végezhessenek számbavehető rezgéseket. A törzsszabadalomban már védelem alá van helyezve ugyan oly berendezés, amelynél egy hajófalnak két szemközt fekvő pontja között kifeszített és rezgésbe hozott húr szolgál víz alatti hanggerjesztő gyanánt. Azonban itt azon cél lebegett szem előtt, hogy a húr rezgései a hajótestnek adassannak át és lehetőleg erős rezgések elérésére aránylag vékony hajófal mellett, aránylag igen vastag húrok alkalmazása látszott szükségesnek; ha pedig a hajófala nem volt elég hajlékony és rugalmas, hogy rezgésbe lett volna hozható, úgy a hajófalnak rezgésbe hozandó részét külön beiktatott membránnak kellett helyettesítenie. Ezen esetben is kapcsolt rezgő rendszerre törekedtünk, amellyel azon célt akartuk elérni, hogy a hajó falát, ill. a membránt úgy, mint ez az ismert mechanikai vagy elektromágneses tenger alatti membránhanggerjesztőknél történik, — lehetőleg erős rezgésekbe hozzuk. Ezzel szemben a találmány szerint a húrt az 5. ábrában föltüntetett módon a szilárd (d) keretben feszítjük ki és a szilárd (x), ill. (y) befogási helyek egyikét kapcsoljuk a (h) hajófallal. Az (s) húr közvetlenül is kapcsolható a hanghullámokat a víznek átadó fallal (6. ábra), ha ez a fal, amelynek az a rendeltetése, hogy a longitudinális rezgések által az (x) és (y) csomópontokban létesített molekuláris egyensúlybontásokat a víznek adja át, — elegendő erős ahhoz, hogy ne szerepeljen membrán gyanánt, vagyis ne végezzen maga is rezgéseket. Kísérletek azt mutatták, hogy ezen föltételnek megfelelünk akkor, ha azon falak vastagsága, amelyek között a húr vagy rúd ki van feszítve a legalább is kétszer akkora, mint a körkeresztmetszetű rúd átmérője, vagy pedig mint a keresztmetszet négyzetgyöke más keresztmetszetalakoknál. SzA.BADAI.MI IGÉNYEK. 1. Az 54426. számú törzsszabadalom szerinti, vízben terjedő hanghullámok előállítására szolgáló berendezés javítása, jellemezve azáltal, hogy a hanghullámokat a víznek átadó lemez a húrnak • vagy rúdnak oly szilárdan befogott részeivel van kapcsolva, amelyek semmiféle vagy csak rendkívül csekély kilengéseket végezhetnek és a rezgő rendszernek csomópontjait alkotják. 2. Az 1. alatt igényelt berendezés foganatosítási alakja, amelynél hanggerjesztö. gyanánt kifeszített húr vagy rúd szolgál, amelynek feszültsége közvetlenül a hanghullámokat a vízre átvivő falnak adatik át, jellemezve azáltal, hogy ezen fal vastagsága legalább is kétszer akkora, mint a körkeresztmetszetű húr vagy rúd