64276. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítőberendezés gőz- vagy gázturbinákhoz

pontok figyelembevételével igen lényeges előnyök éretnek el és pedig (a kis ki­egyenlítőfölületek következtében) úgy a kiegyenlítés megbízhatósága, mint a gaz­daságosság tekintetében is (minthogy a szivárgó gőz újból hasznosíttatik, az előre­hajtó és hátrahajtó turbinák részére együttes ellensúlyozás eszközöltetik és a tömitőszelencék részére kedvező körül­mények létesíttetnek). A csatolt rajzon (A) jelöli az előrehajtó turbina lapátjait és (B) a hátrahajtó tur­bina lapátjait. (C) a fölső (nagyobb) nyo­máscsökkenés részére való kiegyenlítődu­gattyút, (D) a kisebb nyomáscsökkenés részére való kiegyenlítődugattyút jelöli, az előrehaladó mozgás és a hátrahajtó turbina számára. A dob köpenyében (E) nyílások vannak alkalmazva, oly célból, hogy a (C) kiegyenlítődugattyútól elillanó és az üreges dobon át a turbinába áramló szivárgó gőz újból hasznosíttassék. A ten­gely hátsó végében (F) nyílások vannak alkalmazva, melyek arra szolgálnak, hogy a belső dob és a hátrahajtó turbinavégen lévő kiegyenlítődugattyú mögötti tér kö­zött közlekedést állítsanak elő. (P) a haj­tónyomásnak előrehaladó mozgás köz­beni irányát jelöli. A. rajzon jobb megértés céljára a kü­lönböző szakaszokban az előrehaladó mozgás alatt uralkodó nyomások vannak példaképen jelezve, az alábbi magyará­zat értelmében: A (G) szájdarabban a gőz abszolút 15 atmoszféra nyomásról 8 atm. nyomásra expandál, ami a melegnek körülbelül 30 melegegységgel való csökkenését eredmé­nyezi. Az előrehajtó turbina magasnyo­mású részében (az (E) nyílás fölött) a nyomás abszolút 8 atmoszféráról 1.5 atmoszférára esik, ami a melegnek kö­rülbelül 67 melegegységgel való csökke­nését eredményezi. Az előrehajtó turbina alacsonynyomású részében (E-től a ki­puffogásig) a nyomás abszolút 1.5 atmo­szféráról 0.06 atmoszférára esik és a me­legcsökkenés körülbelül 100 melegegy­ségnek felel meg. A (P) hajtónyomással a turbinában a következő tengelyirányú nyomások mű­ködnek ellentétesen: 1. A lapátokra ható nyomás. 2. A (H) vállra 8—1.5 6.5 atmoszféra nyomáskülönbséggel ható nyomás. 3. A (J) vállra 1.5—0.06 = 1.44 atmo­szféra nyomáskülönbséggel ható nyomás. A (H) és (J) fölületek azonban zérussal is egyenlők lehetnek, vagy ellentétes irányban működhetnek. Ha a kiegyenlí­tés csupán az egyik (C) kiegyenlítődu­gattyú által eszközöltetnék és ha a szi­várgó gőz közvetlenül a kipuffogókam­rába áramolnék, akkor ezáltal jelenté­keny gazdasági veszteség okoztatnék, el­lentétben oly elrendezéssel, melynél ez a szivárgó gőz (E)-nél a turbinába ismét belép, minthogy az előbbi esetben a teljes melegveszteségnek nagyobb része ezen gőz részére veszendőbe menne. Azon el­rendezés, melynél a szivárgó gőz (E)-nél bevezettetik, másrészt azon hátránnyal bír, hogy a (C) kiegyenlítődugattyú tel­jes föliiletére ugyanazon nyomás hat, mint amelyik (E) pontnál uralkodik. Minthogy pedig az említett fölület dob­typusú turbinákban mindig igen nagy (torpedóhajóknál 25000 cm2 és hadi­hajóknál 50.000 cm2 és több), ennek foly­tán ebből nagy, a propeller irányában működő nyomások származnak. Ezen nyomások kiegyenlítésére a (H) fölületet gyakorlatilag mindig oly módon kell al­kalmazni és elrendezni, hogy oly tengely­irányú nyomást állítson elő, mely a (P) propellernyomás irányában működik, azaz a (C) kiegyenlítődugattyú átmérője növeltetik, miáltal a szivárgási vesztesé­gek, melyek az átmérővel egyenes arány­ban állnak, szintén nagyobbodnak. Ezen­kívül az ily közbenső nagy fölületekkel való egyensúlyozás mindig alkalmatlan és kockázatos, minthogy a szerkezetben különösen különböző terhelések esetén zavarok föllépésére adhat okot, minthogy a turbinában a tengelyirányú gőznyomás és a propellernyomás nem nagyobbodik arányosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom