64275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék távoli cél távolságának és távolságkülönbségének mérésére

lőparancsnok az illető jelvevőhöz szolgáló vezetéket kikapcsolja úgy, hogy az illető készülék mutatója egyáltalában nem látható és ennek folytán az összképet többé nem zavarja. A különböző eredmények középértékének megállapítása, melyet az előbbiek szerint kézzel és szemmérték szerint beállítandó kengyellel végzünk, már most önműködően is foganatosítható. E célból külön, tetszőleges rendszerű jelvevőkészülékeket alkalmazunk, melynek beállítótekercseiben az egyes jelvevőkészülékeket mozgató egyes áramokat összefoglaljuk. Ha ezen egyes áramok egyikét (és ezzel természetesen a hozzátartozó jelvevőkészüléket) megszakítjuk, úgy az illető áramérték többé nem érvényesül és a főkészülék mutatója csak a többi megfigyelő által megadott eredmények középértékét adja meg. Ily főkészülék egyszerűen a távolságváltozás mérésére is használható, ha skálájával egy második skálát kötünk össze, amelyet ismert módon adott pillanatban óraművel hozunk összeköttetésbe, mely azt bizonyos idő pl. 1 perc alatt 360°-kal elforgatja, vagy pedig a második skálát, ' amely különben az elsővel szilárd kapcsolatban van, bizonyos időre kikapcsolja úgy, hogy ezen idő lefolyása után, melynek leteltével a bekapcsolás ismét megtörténik, a két skálának a távolságváltozásnak megfelelő, egymáshoz viszonyított eltolódását leolvassuk. Ha most a főkészülék mutatójának állását ezen mozgás kezdetén és végén vesszük, akkor a különbség azon értékét mutatja, amelylyel a távolság ezen perc alatt változott — föltéve természetesen, hogy a különböző megfigyelők ezen idő alatt a mozgó célt állandóan megfigyelték és távmérőiket állandóan akként állították be, hogy azok a mindenkori távolságot mutatták úgy, hogy a főkészülék mutatójának állását ezen távolsággal változtatnia kellett. Ily módon a távolságkülönbség, amint látható, mindig csak bizonyos időközökben állapítható meg és pedig a megadott példa szerint percenként egyszer. Ezen eljárás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy nem alkalmazható mindig, mert a szükségelt idő (pl. 1 perc) bizonyos körülmények között túlnagy ahhoz, hogy a megállapításból egyáltalában hasznot húzzunk. Ezen nehézség következőképen hárítható el: Az összes használatos távmérők azon alapúinak, hogy távcsőnek a megfigyelendő tárgyra való beállítása által valamely optikai képet állítunk elő (két hajszálkereszt metszőpontjának födése vagy másefféle által), melynek elérésekor a távolság egy skálán jeleztetik. Ha már most ez a távolság változik és a megfigyelő, a távcsővel a mozgó célt követve, az optikai képet állandóan fönn akarná tartani, a távcsövet bizonyos sebességgel kellene mozgatnia. Ezen sebesség azonban arányos a távolságváltozással és így tehát csak oly berendezéseket kell létesítenünk, amelyekkel a sebességet mérjük, hogy a távolságváltozás mértékét is megkapjuk. Ez a legkülönbözőbb módokon történhetik, pl. úgy, hogy a távcsövet elektromotorral állítjuk be, melynek sebességét szabályozzuk. A szabályozó beállítása azután skálán lemérhető és megadja a távolságváltozást. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás távolságok mérésére a különböző megfigyelők által mért eredmények középértékének megállapítása útján, jellemezve azáltal, hogy az egyes megfigyelők a mért eredményeket a főmegfigyelőhelyre villamos jelzőkészülékekkel viszik át, melyek akként vannak kiképezve és elrendezve, hogy a középérték megállapítása és esetleg a meg nem engedett mértékben eltérő eredmények kikapcsolása maga a főmegfigyelő útján vagy mechanikai úton történik. 2. Készülék az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve azáltal, hogy az egyes távmérők az eredményt mutatókkal jelzik, amelyek azonos tengelyű, egymás mellett fekvő dobo-