64239. lajstromszámú szabadalom • Főleg drótkötegek tovavezetésére szolgáló szállítópálya

galmi helyzetükben vannak (1. ábra). Ezután a (Bl) motollát rögtön új drótköteg fölvételére készítjük elő. Ugyanez történik egymásután a következő (B2, B4) motollákon is. Amint a (B4) utolsó motolla is j megtelt, az (A3) készre hengerlő henger- j bői kilépő drótot ismét az időközben szabaddá tett (Bl) első motollához vezetjük és a vázolt müveletet megismételjük. Mihelyt a (B4) utolsó motolla a reá csévélt drótköteget szintén a (DE) szállító pályarészre hullatta, a (H6) hajtó motort működésbe hozzuk. E mótor a (h5, h4, h3) áttétel közvetítésével a (H) tengelyt az (x) nyíl irányában forgatni kezdi. A (H) tengely első félfordulata alkalmával, amint az a 2. ábrán könnyen követhető, a (Jl) himba, jobb oldali határhelyzetébe jút úgy, hogy az (E) mozgatható sinek, a szállítási irányban, a 4. ábrán látható helyzetbe tolódnak el, mikor is azokat az (f2) forgattyúkarok segélyével, az (F) csigák egyszersmind meg is emelik úgy, hogy a (C) drótkötegeket az (E) sinek magukkal viszik. Minthogy az (E) síneknek a magassági irányban megtett lökete kisebb, mint a szállítási irányban végzett eltolódása, az (E) sinek valamennyi pontja ellipszisszerűen görbét ír le. Ennek, az ismert elrendezésekkel szemben, melyeknél a mozgatható szállító sinek valamennyi pontja körívalakú pályát ír le, az az előnye, hogy a kisebb löketmagasság folytán a mozgató szerkezet munkaszükséglete kisebb. A (H) tengely második félfordulata alkalmával az (E) sinek, a helytálló (D) sinek alatt, kezdeti helyzetükbe lengnek vissza. A (C) drótkötegek ekkor a helytálló (D) síneken fekve maradnak úgy, hogy azok, a (H) tengely egy teljes fordulata után, két szomszédos motollatengely egymástól való távolságával jutottak tovább jobb felé. A (H) tengely négy teljes fordulata után a (H6) hajtó motort ismét elállítjuk. A négy (C) drótköteg, melyek eredetileg a (Bl, B4) motollák alatt feküdtek, most négy-négy motollatávolsággal tovább, jobb felé van eltolva úgy, hogy a (DE) szállító pályarésznek a motollák alatt fekvő része új drótkötegek fölvételére ismét készen áll. Ha a (Bl, B4) motollák másodszor is teli csévéltettek dróttal és a fölcsévélt új drótkötegek is lehullottak a (DE) szállító pályarészre, az utóbbin most már 2X4 = 8, egymástól egyenlő távolságokban elrendezett drótköteg foglal helyet. Most újból működésbe hozzuk a (H6) hajtó motort és ismét csak akkor állít juk ezt el, ha, a (H) tengely négy teljes fordulata után, a nyolc drótköteg ismét négy-négy motollatávolsággal tovább jobb felé eltolódott. A vázolt művelet azonos módon addig ismétlődik, míg az egész (DE) szállító pályarész négynek valamely többszörösével egyenlő számú drótköteggel van megrakva. Ha most a (H6) hajtó motort ismét működésbe hozzuk, a (H) tengely első teljes fordulata alkalmával valamennyi, a (DE) szállító pályarészen fekvő drótköteg ismét egv motollatávolsággal tovább, jobb felé tolódik. A (Kkl) elosztó pályához legközelebb fekvő, első drótköteget ekkor az (E) sinek az elosztó pálya helytálló szállító rostélyát képező (M) sinek szabadon hordó (ml) végeire és a hűtő rostély nyugalomban lévő (N) sínjeinek azokkal egyenlően fekvő végeire helyezik rá. Ez akadálytalanul végbemehet, mert az elr osztó pályának a (DE) szállító pályarészhez legközelebb fekvő (K) tartója az (E) sinek kilengésekor, ezek elől, mint föntebb említettük, önműködően kitér. A (H) tengely második teljes körülforgása alkalmával a (DE) szállító pályarész drótkötegei ismét egy motollatávolsággal jobb felé tolódnak úgy, hogy egy második drótköteg jút át az elosztó pálya kezdetére. Egyidejűleg az előbb az elosztó pályára jutott drótköteget e pályán, a pálya mozgatható (ki) sinjei, melyeket ekkor a (k2) forgattyúkarok mindenekelőtt megemelnek és egyszersmind az elosztó pálya szállítási irányában tova szállítanak, vé| gül pedig az (M) és (N) sinek szabadon hordó végei alatt kezdeti helyzetükbe vezetnek vissza, tovább szállítják. E müve-