64201. lajstromszámú szabadalom • Berendezés oly fonogrammok előállítására, melyek hangképének minden egyes rezgése két egymástól térbelileg elkülönített képfélből tevődik össze
úgy létesítjük, hogy a fényforrás és a lengetett tükör között, a rajzon föl nem tüntetett módon megfelelő nyílásokkal ellátott ernyőt rendezünk el úgy, hogy a fénynyaláb nagysága az ernyő helyzetének változtatásával szabályozható. A fénynyalábot úgy méretezzük, hogy a (4) lemezben elrendezett nyílásokhoz a tükör nyugalmi helyzetekor fény ne jusson úgy, hogy a jelen esetben a fénynyaláb két sugara az (5) hasíték fölső és alsó szélét érintheti. Ha a fénynyaláb a tükör lengései folytán fölfelé mozog, az alsó sugár a filmre hat úgy, hogy a filmen a (7) kép jobboldali része képződik. Ha a fénynyaláb megfordul, annak alsó sugara még a lemezre hat és a (7) kép bal felét képezi. "Ha a fénynyaláb a középhelyzetbe kerül, annak fölső (2) sugara úgy hat a filmre, hogy a (8) kép jobb oldala képződik, mire azután, ha a fénynyaláb újra megfordul, ugyanaz a sugár az'említett (8) kép baloldalát fogja képezni. A fénynyaláb most a hanghullárű- | nak megfelelő mozgást elvégezte, mind- | egyik hanghullám számára tehát két egy- | mástól különböző (7, 8) kép keletkezett. I Ezen képek görbe szélei együttesen kö- ! zönséges hanggörbét képeznek, amint az j az 1. ábrán vonalkázottan van föltűn- j tetve, ahol a jobboldali kép görbe széle | úgy van elrendezve, hogy az a baloldali i kép közvetlen folytatását képezi. A 2. ábrán a fénynyalábnak keresztben fekvő sugár alakja van, míg a (4) lemezben két külön (5) hasíték van kiképezve. Az alsó (5) hasítékon áthaladó fény itt a (7) képet, a fölső (5) hasítékon átáramló fény pedig a (8) képet létesíti. A 3. ábrán a fénynyaláb szintén egyetlen sugárból áll, mely vízszintes irányban mozgattatik, mert a (4) lemez nyílásait két háromszögalakú (5) hasíték képezi. A 4. ábra ezen foganatosítási alak változatát mutatja. Az 5. ábrán a fénynyaláb két háromszögalakú sugárra van osztva, míg a (4) lemeznek egyetlen (5) hasítéka van. A 6. ábra ezen foganatosítási alak változatát mutatja. A 7. ábrán az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alak változata látható, melynél a fénynyaláb két keskeny sugárból áll, míg a (4) lemezben lévő (5) nyílás aránylag széles. A találmány tárgya lényegének megtartása mellett természetesen igen sokféleképen változtatható. Azonkívül megjegyzendő, hogy a fényérzékeny anyag közvetlenül is használható föl a hang visszaadására azáltal, hogy az azon keresztül haladó fényt telefonáramkörbe kapcsolt szeléncellára hagyjuk behatni. Ily módon a hangképeket nem kell elmaratni, hanem elegendő, ha a hangképeket például maratás által mélyítések gyanánt állítjuk elő vagy pedig a hangképeket galvanizálás útján fémbevonattal látjuk el. SZABADALMI GÉNYEK. 1. Berendezés oly fonogrammoknak a hanghullámok által vezérelt és egy helytálló ellenző által többé-kevésbbé eltakart fénynyaláb fotográfiai fölvétel útján való előállítására, mely fonogrammok hangképeinek minden egyes hangrezgése két egymástól térbelileg elkülönített képfélből tevődik össze, azáltal jellemezve, hogy az (1,2) fénynyaláb és a (4) ellenző a hangképfeleknek a filmen térbelileg elkülönítetten való közvetlen fölvétele céljából egymáshoz képest úgy vannak beállítva, hogy az esetleg megosztott fénynyaláb határoló szélei az esetleg megosztott (5) ellenzőnyílás széleit a nyugalmi helyzetben az (1, 2) fénynyaláb mozgásirányának megfelelő értelemben éppen kívülről érik úgy, hogy ebben a helyzetben az (5) ellenzőnyílás egyáltalában nincs megvilágítva, míg a fénynyaláb szélei az egyik vagy másik irányban való legcsekélyebb kitérésnél az (5) ellenzőnyílás egy határoló szélén túl magába a nyílásba esnek úgy, hogy az (5) ellenzőnyílás ezen része megvilágíttatik.
