64170. lajstromszámú szabadalom • Személyszállító jármű

- 3 — 5. és 6. ábrán föltüntetett dobogó hossza körülbelül 180 cm. Az előrefizetési rendszernél a közlekedés gyorsítása kedvéért kívánatos lehetőleg sok utast fölvenni, akik a dobogón gyűlnek össze és ott várnak, míg az eredményvonal­lal rajzolt körrel jelzett (D) fizetési helyhez juthatnak. Az egyes ábrák összehasonlítá- ] sából kitűnik, hogy a 2. és 3. ábrán lát­ható új dobogó befogadóképessége körül­belül ugyanakkora, mint az 5. és 6. ábrán föltüntetett dobogóé, habár az új dobogók lényegesen rövidebbek. Ha a találmány ér­telmében kiképezett dobogót két végső do­bogóval ellátott kocsinál használjuk, a mellső dobogón álló kocsivezetőnek szabad tere van, ahol a kocsi vezetéséhez szükséges műve­leteket elvégezheti és ezenfölül mindkét oldal felé szabad kilátása van. Az ismert szerkezeteknél ezzel szemben a kocsivezető tere szűk és a kilátás részben meg van akadályozva. A régebbi kivitelek egy további hátránya, hogy ezeknél az előrefizetési rendszer sike­res alkalmazásához a kocsi mindkét végén kell dobogókat elrendezni, továbbá, hogy az emeletről lejövő utasok a kocsit a mellső dobogón a kocsivezető fölügyelete alatt hagyják el. A kocsivezetőnek tehát az előre­fizetési rendszernek megfelelően melléke­sen még a jegyeket is össze kell gyűjtenie, illetve a jegyek leadását ellenőriznie kell. Ezen okból a kijáratnak a mellső dobogón való elrendezése nem minden esetben lehet­séges. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a régebbi kiviteleknél a dobogónak be- és ki­szállási folyosókra való osztásának célja meghiusul, ha az emeletről jövő utasok a kocsit a beszállási dobogón át hagyják el, minthogy az utasok természetesen a kijárat felé a legrövidebb egyenes úton igyeksze­nek menni és ez az út a régi elrendezé­seknél a beszállási helyen vezet keresztül. Ha egy beszálló utas a (D) helyen áll, a közlekedést gátolja és a leszálló utasoknak a kocsi belsején át körutat kell leírni, hogy a leszállólépcsőt elérhessék. A találmány értelmében kiképezett dobo­góknál a befogadó teret a keresztfal sajá­tos alakja és a vezetőkorlátnak a (11) osz­lophoz való csatlakoztatása növeli; a (11) oszlop a keresztfal nyílásának közepével szemben, de attól távol van elrendezve úgy, hogy az oszlop és a nyílás oldalai között a lehető legnagyobb tér marad az utasok­nak a kocsi belsejébe való be- és abból J való kijutására. Azáltal, hogy az emelet­lépcső a keresztfalhoz a fölszállólépcsővel ellentétes oldalon csatlakozik, továbbá, hogy a legalsó fok a keresztfal ajtónyílásának egyik oldalához simul és hogy az emelet­lépcső a leszállólépcsővel egy vonalban fekszik, elérjük azt, hogy az emeletrész uta­sai, akik a kocsit elakarják hagyni, a dobo­gón oldalt levő kiszállási nyíláshoz a leg­rövidebb és legalkalmasabb úton juthatnak. Ezen esetben a kiszállási folyosó, még ha több leszálló utas is vár arra, hogy a fize­tésnél sorra kerüljön, a beszálló utasok által nem záratik el. Az 1,. ábrából kivehető, hogy a találmánjr értelmében kiképezett dobogó egész tere ki­használható, minthogy a lépcső alsó fokai alatt podgyászt lehet elhelyezni, míg a fölső fokok alatt, oly utas talál helyet, aki a me­netdíjat nem készítette elő és a többi be­szálló utasnak ki akar térni. A leírtakból látható, hogy a találmány lényeges jellemzője a befelé előrenyúló ke­resztfal elrendezése, mely a dobogót befelé meghosszabbítja. Természetes azonban, hogy oly esetekben, amikor a dobogónak kifelé való meghosszabbítása célszerűbb, az egye­nes keresztfalak megtarthatók és csakis a találmány egyéb jellemzőit használjuk a épcső, valamint a hozzá és ' a keresztfal nyílásához vezető be- és kiszállási folyosók elrendezésével kapcsolatban, ami szintén lényeges előnyöket nyújt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Személyszállító jármű, azáltal jellemezve, hogy a kocsiszekrény a dobogótól szög­alakú vagy ívelt, befelé előrenyúló ke­resztfal útján van elválasztva, mely a középen fekvő ajtónyílással van ellátva. 2. Az 1. igényben védett jármű foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom