64161. lajstromszámú szabadalom • Hangszekrény beszélőgépek számára

a membi'íttiemelővel összeesik, az áttételi viszony egyáltalán megszűnt és a pecekkarból, (26) lemezből és (28) membránemelőből álló emelőrendszer ez esetben egykarú emelőkép hat. Az előbb leírt berendezés a szabályozó berendezés alkalmazása dacára a tömör szerkezet előnyével bír és a laikusnak is lehetővé teszi a könnyen érthető beállíthatást anélkül, hogy az egyes részek megsérülnének. A laikus számára a beállítás különösen azáltal könnyíthető meg, hógy a (26) lemez fölső oldalán (2. ábra) a «hangos» és «lassú» jelzések vannak alkaimazva, melyeknek a pontozással megjelölt emelőhelyzetek felelnek meg. További előny, hogy a leírt berendezésnél az egész emelőrendszer lengési síkja, mely a (15, 16) szemezőcsúcsok helyzetétől függ, magával a membránnal egy síkban fekszik úgy, hogy a membránemelő ép úgy, mint közönséges hangszekrényeknél a legkedvezőbb módon közvetlenül, azaz bajos közbenső tagok nélkül kapcsolható a membránnal. Ilyfajta hangszekrényekkel végzett gyakorlati kísérletek azt mutatták, hogy azok ép akkor, ha lassú játék kívánatos, rezonáncjelenségek befolyása alatt nagyon kellemetlen mellékzörejekhez vezethetnek, természetesen csak akkor, ha a hangbarázda által átviendő rezgések az egész rendszer önrezgéseinek felelnek még. Jelen talál- } mány értelmében ezen rezonáncjel^nségek is lehetetlenekké válnak, de legalább is annyira csökkentetnek, hogy kellemetlen mellékzörejek többé nem léphetnek föl, de ez egyidejűleg oly módon megy végbe, hogy ezáltal az emelőrendszer lenghetősége maximális áttételi viszony mellett semmikép sem befolyásoltatik. Ezen célból tompítóberendezést alkalmazunk, mely oldalt a (28) membránemelő mellett fekszik és oly módon hat az emelőrendszerre, hogy az emelőrendszer rezgéseit a lengési tengelynek a (15, 16) szemezőcsúcsoktól függő oly helyzetében, mely a (28) membránnal összeesik, megakadályozza, illetve erősen tompítja, ellenben oly lengéseket, melyek a (28) membránemelőre merőleges lengési tengely körül mennek végbe, mely helyzetben a legnagyobb áttételi viszony áll fönn, semmikép sem befolyásol. Ezen hatás a tompítószerkezet többféle elrendezése által érhető el. Lényeges csak az, hogy a szerkezet oldalt, a (28) membránemelő mellé jusson és helyzetétől függően alkalmas módon az emelőrendszerrel álljon kapcsolatban. A rajzban föltüntetett foganatosítási példánál a lemezalakú (8) tartón oldalirányú (33) karima van elrendezve, mely a hengeres (34) test fölvételére szolgál, amelyben két (35) gumilemez vagy más ily utánengedő és tompítóképes anyagból való ütköző között dugattyúkép ható kis (36) lemezke van elrendezve. A (37) csavar által a (35) ütközők feszültsége és ezzel a dugattyúra gyakorolt nyomás, illetve az ütközők által gyakorolt tompítás szabályozható. A (36) lemezke egy vékony, csuklós (38) rúd útján, mely célszerűen sodrony jellegével bír és mely a hengeres (34) test fenekén úgy van átvezetve, hogy azt egy helyen sem érinti, a (26) lemez oldalirányú (39) toldatával áll kapcsolatban. Célszerűen a vékony (38) rúd a (39) karon egy kis (40) csavar által biztosíttatik. A választott foganatosítási példánál a karszerű (39) toldat a lemeztől oldalt úgy van elrendezve, hogy az esetben, ha a (15, 16) szemezőcsúcsoktól függő lengési tengely a hanglemezsíkhoz párhuzamos, ezen lengési tengely meghosszabbításában fekszik (4. ábra). Legnagyobb áttételi viszonynál, mely, mint már kifejtettük, az esetben forog fönn, ha a lengési tengely párhuzamos a hanglemez síkjához, az imént leírt tompítószerkezet semmiféle befolyást sem gyakorolhat az emelő- vagy lengési rendszerre, mert ezen pillanatban .az egész tompítószerkezet a lengési tengelyben fekszik. Ha azonban az ellenkező szélső esetet tételezzük föl, melynél a (15, 16) szemezőcsúcsoktól függő lengési tengely a (28) membránemelővel összeesik, tehát a (30) pecekkarból, a (26) lemezből és a (28) membránemelőből álló emelőrendszer már csak egykarú emelőkép hat, akkor érthető, hogy ez esetben a tompítószerkezet a (26) lemez (39) karjának be-