64158. lajstromszámú szabadalom • Újítások futófékeken
Megjelent 1014:. évi jimius hó 13-án. MAGY. KIR. SZABADALMI j||jg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64158. szám. V/g/l. OSZTÁLY. Újítások futófékeken. DR FONÓ ALBERT TANÁCSADÓ GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN ÉS FONÓ MIKLÓS CÉG ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1913 február hó 30-ika. Az ismert futófékek az ezen szerkezetekkel szemben támasztott követelményeknek nem felelnek meg teljesen. Főhátrányuk az, hogy a kötél által a kötélkorongon befogott ív nem elegendő nagy, ennek folytán a kötél a korongon csúszik és úgy a kötél maga, mint a kötélkorong is rongálódik. Az eddigi szerkezetek további hátránya az volt, hogy hiányzott egy egyszerű és biztos működésű vészfék, mely a veszély esetén való leféke- | zést gyorsan lehetővé teszi anélkül, hogy a kötelet tönkretenné. A találmány tárgya futófékeken eszközölt oly újítások, melyek segélyével ezen hátrányok kiküszöbölhetők. ! Az újítások egyike abban áll, hogy nagy befogott ív biztosítására a kötelet a kötélkorong hornyába kis méretű nyomókoron- j gok segélyével szorítjuk be. A kötél mindkét ága számára egy-egy ily korongot rendezünk el és a korongokat egymással kényszermozgású kapcsolatba hozzuk úgy, hogy a terhelt kötél által befolyásolt korong a másik korongot a laza kötélre rászorítja. A másik újítás a vészfékre vonatkozik és abban áll, hogy vészfék gyanánt a kötélre ható különleges kilincsművet használunk, i mely mindkét irányban zár és bármikor csekély elmozdulással be- és kiiktatható. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező újításokkal ellátott futófék egy kiviteli alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábrán a fékszerkezet elülnézetben és a 2. ábrán a vészfék sémája látható. Az (a) kötél a (d) tartóban ágyazott (b) és (c) korongok köré magában véve ismert I módon nyolcasalakban van fektetve. A kötélnek a (b) koronghoz való odaszorítására a kisméretű (e, el) korongok szolgálnak, melyek nagy befogott ív biztosítása céljából a (b) korong A—B átmérője alatt vannak elrendezve. Megjegyzendő azonban, hogy a rajzon a világosság kedvéért az (e, el) korongoknak az A—B átmérőtől való távolsága torzítva van. Az (e, el) korongok egymással az (f) csuklós rúd, a (d) tartóval pedig a (g, gl) csuklós rudak útján vannak összekötve. Ezáltal az (e, e) korongok egymással kényszermozgású kapcsolatba hozatnak úgy, hogy az egyik korong a másik mozgását követni kénytelen. Ebből következik, hogy a feszes kötélszakasz, mely a hozzátartozó, pl. az (el) korongot a (b) korong kerületétől eltá-