64152. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet a plaszticitás és testbeliség által látható hatásainak előidézésére

az (a) tükröt teljesen elhagyjuk és a képet az (x) pont felől vetítjük, míg a szemlélő a (b) ernyőre az (y) pont felől tekint. A A 3. ábra szerint az 1. ábránál alkalmazott (a) tükör szintén el van hagyva, a képek az (y) hely felől a (c) üveglapon át a (b) ernyőre vetíttetnek és a szemlélés szintén az (y) hely felől történik. A 4. ábra szerint a (d) vetítőkészülék és a (b) ernyő között két (e) és (f) tükör van elrqndezve, amikor is a (b) 'ernyő az (f) tü­körtől reflektált sugarakhoz merőlegesen áll. Ennél az elrendezésnél a kép egy átlátszó (b) ernyő alkalmazásánál esetleg (xl) felől vetíthető az ernyőre. Ebben az esetben az (e) tükröt esetleg el is hagyhatjuk, amikor is a kép az (yl) helyről tekintendő meg. Az összes foganatosítási alakoknál egyet­len (c) üveglap helyett két vagy több, egy­mással szöget bezáró (c) üveglap alkalmaz­ható a sztereoszkópikus hatás fokozása cél­jából. Lehet továbbá a leírt elrendezéssel • a (b) ernyőn oly sztereoszkópikus hatású képet is bemutatni, mely nem vetítés útján létesült, ha a kép erősen van megvilágítva. Az egyes elemek közötti távolság, ezek­nek száma, a törési lapoknak vastagsága és az egyes elemeknek szögállása a szükség­nek megfelelően módosítható és esetről­esetre legelőnyösebben kísérleti úton álla­pítandó meg. Az üvegből vagy más transz­parens anyagból álló (a, e, f) tükrök és ép így a (c) üveglapok az egyik függélyes szél­től a másik felé változó vastagsággal bír­tataak. A tapasztalat továbbá azt mutatta, hogy a leírt elrendezés az említett hatáson kívül még azzal az előnnyel is jár, hogy a kinematográfiai képeknek rezgését teljesen beszünteti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a plaszticitás és testbeliség lát­ható hatásainak előidézésére, jellemezve azáltal, hogy a valamely vetített vagy eredeti képtől jövő fénysugarakat a szem­hez való érkezés előtt egy vagy több pontban vízszintes törésnek vetjük alá éH így egyetlen síkban oly képet létesí­tünk, mely egy dombormű hatását kelti. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a vízszintes törést egy vagy több füg­gélyes tükör segélyével eszközöljük, melyek úgy a szemlélőhöz, mint a vetí­tett vagy valamely eredeti képhez ké­pest szög alatt állanak. 3. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a yízszintes törést egy vagy több üveg­lap segélyével eszközöljük, melyek úgy a szemlélőhöz, mint a vetített vagy vala­mely eredeti képhez képest szög alatt állanak. 4. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy . a vízszintes törést egy szöglet vagy pe­dig tükrökkel kapcsolatban alkalmazott egy vagy több üveglap segélyével esz­közöljük,' melyek függélyesen vannak elrendezve, de a szemlélőhöz és a vetí­tett vagy valamely eredeti képhez ké­pest szög alatt állanak. 5. Szerkezet az 1. alatt igényelt eljárás fo­ganatosítására, jellemezve azáltal, hogy egy vetítőkészülék fénysugarainak pá­lyájában függélyes helyzetben és egy­más után egy (a) tükör, egy (c) üveglap és egy (b) ernyő van elrendezve, úgy, hogy a tükörben létrejövő kép megtekin­tése a kívánt plasztikus hatást adja. 6. Szerkezet az 1. alatt igényelt eljárás fo­ganatosítására, jellemezve azáltal, hogy a (d) vetítőkészüléktől kiinduló fény­sugarak pályájában egymás után egy áttetsző ernyő, továbbá egy (c) függélyes üveglap és egy (a) tükör van elrendezve, miáltal a tükör segélyével létesített kép megtekintése a kívánt hatást adja. 7. Szerkezet az 1. alatt igényelt eljárás fo­ganatosítására, jellemezve azáltal, hogy a (d) vetítőkészüléktől jövő fénysugarak pályájában egymás után egy áttetsző (b) ernyő és eg> függélyes (c) üveglap van elrendezve úgy, • hogy az áttetsző ernyőn létrejövő képnek a függélyes üveglapon át való megtekintésénél a. (Kí­vánt. hatás éretik el. , i;

Next

/
Oldalképek
Tartalom