64149. lajstromszámú szabadalom • Forgószivattyú

_ a -Ami mindenekelőtt a gépnek az 1. és 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alakját illeti, az (a) munkatest ezen eset­ben jóformán két igen lapos körkúpból áll, melynek alapfölületei egymás felé vannak fordítva. Természetes, hogy a gya­korlatban a két kúp egyetlen egy darab­ból készíttetik. Az (a) munkatest itt gör­dülő dugattyút képez úgy, hogy tehát min­den tetszőlegesen fölvett sugárirányú vo­nal fölül a dugattyún vagy alul a dugattyú mentén mindig csak függélyesen mozog föl és alá, de sohasem végez vízszintes mozgást is. Amint az 1. ábrából látni lehet, az (a) gördülő dugattyú a (b) tengelyhez képest rézsútos, illetve hajlott helyzettel bír. A (b) tengely belső végén megfelelőleg szög alatt hajló (bl) csappal bír; ezen csap és az (a) gördülő dugattyú között van a (b2) hüvely alkalmazva. A gördülő dugattyú ezen helyzeténél a felső sugarak egyike pontosan vízszintes irányú; épúgv az alsó sugarak egyike is, de a fölsőhöz ép ellentétes irányban; a két sugár persze párhuzamos egymáshoz. Feltéve, hogy a gép mint szivattyú, pl. mint vakuum-szivattyú működik, tehát az (a) gördülő dugattyú a (b) tengellyel moz­gattatik, kerületének minden pontja föl és alá leng, azaz meghatározott körívet ír le, melynek sugara a dugattyú átmérője, hossza pedig a dugattyú hajlási helyzete által határoztatik meg. Ezen mozgásnál a gördülő dugattyúknak folyton más és más sugarai jutnak úgy fölül, mint alul a (c) tok megfelelően ala­kított oldalfalaihoz. Minthogy az (a) gör­dülő dugattyú vízszintes irányú sugarai, tekintet nélkül arra, hogy mely irányban haladnak valamely pillanatban, minden esetre párhuzamosak, ebből következik, hogy a (c) oldalfalaknak is párhuzamo­san kell haladniok, amint ezt az 1. ábrá­ból világosan látni is lehet. Az (a) gördülő dugattyúnak ilykép beálló folytonos in­gadozásánál a két tér, melyet állandóan elválaszt, forog. Az 1. ábra szerint «zen terek egyike balra a dugattyú alaft, a má­sik jobbra, fölötte van. Föltéve, hogy a (b) tengely 180 fokkal elforgattatott, az (a) gördülő dugattyú ellentétes hajlási belvzetbe hozatott, de közben a most bal oldalt lévő jobbra jutott és a most jobb oldalt lévő balra, azaz mindegyikük 180 fok elfordulást tett és ezzel a megfelelő levegőmennyiségek is, vagy a mi mást az illető terek tartalmaznak, körülforgat­tattak. Amint látni lehet, a (c) tok fölső (cl) és alsó (c2) nyúlvánnyal van ellátva. Ezen nyúlványok sugárirányú keskeny kamrá­kat képeznek, melyek a (d) tolókával együttműködnek, mely szintén sugár­irányban a (a) gördülő dugattyúhoz és függélyesen mozgási középsíkjához van elrendezve. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (d) tolóka fölső és alsó részből áll. A rajzban föltüntetett helyzetnél a (d) tolókának ép a fölső része látható, míg az alsó rész a (c2) kamrában van. A (d) tolóka előtt (a papír síkjára vonatkoz­tatva) a (c) tokban a (c3) szívónyílás van alkalmazva (2. és 6. ábra), a (d) tolóka j mögött pedig a (c4) nyomónyílás (5. | ábra), mely a gépnek, illetve légszivaty­j tyúnak a rajzban föltüntetett foganatosí­j tási alakjánál a (c5) toktérbe vezet, mely­j nek kibócsátónyílása (c6)-nál (1. ábra) van. Azáltal, hogy a (d) tolóka az (a) munkatesttel szilárdan összefügg és a (cl), c2) kamrák közül legalább az egyiken függélyesen átvezettetik, természetesen 1 megakadályoztatik abban, hogy elforog­jon; ennek folyamányakép az (a) munka­test sem végezhet forgó, hanem csak gör­dülő mozgást. Azáltal pedig, hogy az (a) munkatest ép ezen mozgást végzi, a maga részéről a (d) tolókát föl- és alá mozgatja, melynél a fölső rész a (cl) kamrába föl­váltva ki- és belép, míg az alsó rész ugyan­ezt végzi a (c2) kamra, tekintetében, csak­hogy megfordított sorrendben. Ezen együttműködést világosabban a 7. és 8. ábrák mutatják, melyek azonban némileg változtatott foganatosítási alakot ábrázolnak, melyet későbben részleteseb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom