64144. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bányákban jeleknek elektromos úton való előállítására
Megjelent 1914. évi juiiius l»o 12-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI gSa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64144. szám. VII/j. OSZTÁLY. Berendezés bányákban jeleknek elektromos úton való előállítására. STUDIENGESELLSGHAFT FÜR DRAHTLOSE GRUBENTELEPHONIE M. B. H. CÖLN-LUIDENTHALBAN, MINT REINEKE JOSEF HEINRICH MÉRNÖK BOCHUM! LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1912 julius hó 10-ike. Elsőbbsége 1911 julius hó 20-ika. Jelen találmány alapja azon megfigyelés, hogy elég nagy feszültségű elektromosság, amint ismeretes, nagy fölületü vezetékekhez, az úgynevezett konduktorokhoz áramlani törekszik. Ez esetben az áramforrásnak csak egyik sarkát kell bekapcsolni, a másik sarok pedig szabadon maradhat. Ha pl. az (L) vezeték (mellékelt rajz 1. ábráján) a körülbelül 200-300 Volt feszültségű egyenáramot vagy váltakozó áramot szolgáltató (S) áramforrás egyik sarkával van összekötve, az elektromosság a (K, K) konduktorokhoz áramlik és az áramot alkalmas berendezések, pl. (T) telefonok útján lehet észlelni, ha a telefon két sodronyvége az (L) vezeték tetszőleges két (x, y) pontjához van kapcsolva. A (K) konduktorok természetesen a föld által is helyettesíthetők. Ha elég nagy feszültségű egyenáramot alkalmazunk és az (S) áramforrásnak az (L) vezetékhez csatlakozó vezetékébe mikrofont kapcsolunk, a mikrofon által fölfogott hanghullámok a (T) telefonokban hallhatók. A leírt kapcsolási elrendezés különösen bányákban való alkalmazásra van szánva, mely esetben kiválóan fontos az, hogy a bányának távol lévő kerületeiből a rakodóhellyel vagy a földszinttel telegráf vagy telefon útján lehessen érintkezni. A bányák különleges viszonyai miatt az ismert hullámtelegráfiát nem lehet alkalmazni, kábelfektetés pedig csak rendkívül nagy szerelési és fönntartási költségekkel eszközölhető. A 2. ábrán a bányában a gyakorlatban előforduló viszonyok vázlatosan vannak föltüntetve; ez esetben hosszvezetékek gyanánt meglévő csővezetékek vannak alkalmazva, melyek a bánya harántvágataiban fekszenek és a föld fölszinével állanak összeköttetésben. Ezen csövek tehát földelésre használhatók, mert a harántvágatok egészben száraz kőzetbe vannak vágva, mely nagyon rossz vezető és földelésre nem alkalmas. A csővezetéknek a bányában lévő végét a (KI) konduktorral kötjük össze, mely pl. sodronyfonatból vagy nedves földből állhat, a csővezeték másik vége pedig a föld fölszinével való érintkezés által természetes konduktort