64142. lajstromszámú szabadalom • Csatornakemence

Megjelent 1914. évi juiiius l»o 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 64142. szám. XVII/b. OSZTÁLY Csatornakemence. WEISS LOUIS MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1912 jalius hó 6-ika. Elsőbbsége 1911 julius hó 8-ika. Az ismert csatornakemencék azzal a hátránnyal bírnak, hogy a legjobban igénybe vett részekhez nem lehet hozzáférni. Ide tartozik elsősorban a kemencetalp, amelyet a keresztül vezetett, az égetendő anyaggal megrakott kocsik fölső lapjai és azok alsó részei, tehát a kerekek, tengelyek, oldalsó homoktömítés stb. képeznek. Ezen hátrányok következményei a munkások rendkívüli megerőltetése üzemzavaroknál és az, hogy üzemközben lehetetlen javításokat eszközölni. Úgyszintén nem lehet a kocsik mozgó részeit csapágyaikban a kemencén való keresztülhaladásnál és a homoktömítést ellenőrizni. Épen ez az utóbbi körülmény fontos, mert a gördülő részek nagy elhasználása azon alapszik, hogy a kenőolaj a kemencében uralkodó nagy hőmérsékletnél elpárolog vagy elég. Ilyen módon a dörzsölés által igénybe vett részek erősen kopnak. A további hibák voltak a csekély égetőhatás és a tüzelőanyagnak nem gazdaságos kihasználása. A csekély égetőhatás (legalább sok anyagnál) annak a következménye, hogy maga a kemence túlságosan hosszú és az égető feóna aránylag rövid és ezáltal a formadaraboknak hirtelen lágyulása lép föl a legmagasabb hőmérsékleti zónába való belépéskor. Hogy ebben 'az állapotban az összeesést megakadályozzuk, a kocsikban csak két-három réteget lehet egymás fölött elhelyezni. A nagy tüzelőanyag elhasználásnak, illetve a nem gazdaságos kihasználásnak az az oka, hogy először a szárítás rendkívül hiányos és másodszor az összes égési levegő közvetlenül a hütőzónán át vezettetik a tüzelésekhez. Ennek az a következménye, hogy sok, egymás mögött lévő tüzelő helyeken az első nagy levegőfölösleggel, a mellette lévő pedig oxigénhiánnyal dolgozik. Az égés tehát rendkívül szabálytalan és tökéletlen. Az említett' csekély égetőhatás természetesen már magában véve nagy százaléknyi tüzelőszer elhasználást okoz az égetett anyagra számítva. A gyakorlat u. i. igazolta, hogy valamennyi ilyen fajta kemencénél, amelyeknél az égetendő anyagot munkatermekben fölhalmozzuk, illetve rétegezzük, (csatornakemencék, körkemencék, kamarakemencék stb.) a tüzelőanyag elhasználás a munkatér teljes kihasználásánál lényegesen nagyobb, mint hogy ha a munkatér csak részben van az égetendő anyaggal megrakva.