64136. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezéssel ellátott fűtőcsöves gőztúlhevítő

hevítő csövekbe atmoszférikus levegő be­íúvása folytán ezek hatályosabban hüt­tetnek, ill., hogy azonos hűtőhatás eléré­séhez itt kevesebb gőzre van szükség. A 2. ábrán látható foganatosítási alak továbbá még azon előnnyel is bír, hogy lejtős pályán elzárt regulátorral történő lefelé haladásnál a fúvócsövet nem kell működtetni, mert a gőzhengerek szívó hatása alatt az (s) légszelepen keresztül elegendő hideg levegő szívódik be a túl­hevítőcsövekbe. Légszeleppel összeköttetésben álló hűtő­berendezésnek egy másik foganatosítási alakja abban különbözik a legutóbb leírt­tól, hogy itt csak egy visszacsapó sze­lepre van szükség ahhoz, hogy a regulá­tor nyitott állapotában a kazángőz ki­áramlását megakadályozzuk. E berende­zés annyiban talán hátrányos, hogy ha a fúvócsövet a regulátor nyitott állapotában működésbe hozzuk, a fúvócső működ­tetésére szolgáló nyomóközeg egy része a (k) fúvócsővezetékből a (p) elágazó csövön és a (t) furatokon át eltávozhat. E gőzveszteség azonban elenyészően cse­kély. Nem föltétlenül szükséges, hogy a (k) fúvócsővezeték (p) elágazó csöve közvet­lenül torkoljon be a (g) nedvesgőz­kamrába. Ugyanazon célt érjük el, ha a túlhevítőcsövek és a gőzt elvevő szelep (mozdonyoknál a regulátor) közt tetsző­leges más pontokon torkol be. A kondenzvízelvezetőcsapok, ill. a lég­szelepek keresztmetszetét természetesen úgy kell méretezni, hogy a túlhevítőcsö­vekbe beáramló gőz, ill. gőzlevegőkeverék a kondenzvízelvezető csapokon, ill. a lég­szelepeken át kiáramolhassék, anélkül, hogy a tolattyúszekrényben vagy a gőz­hengerben számba jöhető nyomásemel­kedés lépne föl, mely a gép megszala­dását vonhatná maga után. A kondenz­vízelvezető csapok stb. keresztmetszete tehát a fúvócsővezetékből elágazó veze­ték keresztmetszetének többszöröse kell hogy legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gőzmozdonyoknál és ha­sonló gőzgépeknél a gőzt elvevő sze­lep elzárt állapotában a fűtőcsöves gőztúlhevítő csöveinek hűtésére, azál­tal jellemezve, hogy a gőzgyüjtőszek­rény nedvesgőzkamrájába visszacsapó­szeleppel ellátott csővezeték torkol be, mely a fúvócső vezetékéből valamely, a fúvócső csapja és a kiáramlási fúvókák közt lévő ponton ágazik el oly módon, hogy a fúvócsővezetéken keresztüláramló nyomóközeg (gőz vagy sűrített levegő) egy része a túl­hevítőcsöveken áramlik át, mimellett gondoskodva van arról is, hogy a nyomóközeg e része a gép kondenz­vízelvezetőcsapjain vagy légszelepein, vagy más, a gépnek vagy ennek gőz­bevezető csövén alkalmazott nyíláso­kon át eltávozhassék. 2. Az 1. pontban igényelt Jperendezés foganatosítási alakja, melynél a gőz­gyűjtőszekrény nedvesgőzkamráján légszelep van elrendezve és ez utóbbin át a gép üres járása közben levegő szívódik be, azáltal jellemezve, hogy az 1. pontban, említett csővezeték (elágazó cső) vége oly módon van a légszelep mögött vagy előtt elren­dezve, hogy a kiáramló gőz- vagy sűrített levegősúgár a légszelepen leve­gőt szív vagy nyom keresztül. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA3 RÉ8ZVÉNYTÁRSA8ÁO NYOMDÁJA BU0APE8TEN-

Next

/
Oldalképek
Tartalom