64126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok mechanikus elpárologtatására

- 3 — grammjánál lévő ezen 5 kaloriányi fölösleg pótolja azon veszteségeket, melyek a gőzö­lögtetőben és kompresszorban való körfor­gás közben keletkeznek: kisugárzás, nem kondenzálható gázok, stb. általi vesztesé­geket. Midőn a készülék rendes működésbejött, folytatjuk annak táplálását, míg egy állandó hőmérsékletet elér; amit elérhetünk akár egy bizonyos kisebb vagy nagyobb meny­nyiségű meleg gáznak a (15) csapon át a szabadba való eltávolítása által, akár azál­tal. hogy a (22) csap és (21) összekötőcső működtetése által a felmelegítőn átfolyó meleg víz mennyiséget változtatjuk. Könnyen romló folyadékok esetében, me­lyeknél a magas hőmérsékletű fémmel való érintkezés hátrányos következményekkel járhat, a folyadékot a helyett, hogy köz­vetlenül a (12) gázzal működő fölmelegítőbe és a motor kettős fala közé bocsátanék, a (17) melegítő fontosságát növeljük s ezen az elgőzölögtetőből több meleg vizet vezet­hetünk keresztül, mimellett a meleg víz egy része a gázzzal működő (12) melegítőn és a mótor kettős falán átáramolt. A fönt adott leírás megadja a lehetősé­get annak a gazdaságosságnak a kiszámí­tásához, melyet ezen készülékkel elérni le­het. Ha az előbbiekben mondott adatokból indulunk ki, vagyis hogy ha az elgőzölög­tető (2) fütőkamrájában uralkodó túlnyomás kb. 0.300 kilogramm, míg a forraló kam­rában a nyomás az atmoszférikus nyomás, akkor a számítás megmutatja, hogy ez esetben, egy kilogramm gőznek a forraló kamrából a fütőkamrába való vezetéséhez elméletileg szükséges volna kb. 9.§0 kaló­riával ekvivalens munka alkalmazása, a mi­nek a motorban kb. (16) kalóriával ekúiva­lens munka felel meg, ha a kompresszor­ban 60%-nyi hatásfokot tételezünk fel. Ez esetben, ha a motorban olyan tüzelő­anyagot használunk, mely pl. 8000 kalo­riányi fűtőerővel bír, elfogadhatjuk, hogy ezen kalóriák 20%-a munkává alakíttatik; ez 1600 kalória volna s ilymódon az a gőzmennyiség, melyet' a kompresszor a gőz­térből kiszívhat, hogy azt a fűtőkamrába szorítsa, vagy más szóval az a vízmennyi­ség, melyet elgőzölögtethetünk, a tüzelő­anyag minden kilogrammja után 1600 jg = 100 kilogramm volna. • Ha olyan folyadékból indulunk ki, mely­nek hőmérséklete 15°, s a melyet 100°­nál akarunk forrásba hozni, akkor a kaló­riák száma, melyek ezen 100 kg. 15°-u fo­lyadéknak 100°-ra való fölmelegítéséhez szükségesek 8500 volna. Másrészt azon melegmennyiség, mely a motorban nem alakíttatik át munkává 8000 x 0-8 = 6400 kalória lenne; ezen melegmennyiségbői a folyadék rendel­kezésére áll részint a 12 fölmelegítőben, ré­szint a mótor kettős falában kb. 75°/« ka­lória vagyis 6400 x 0-75 = 4800 kalória. Hiányzik tehát még a folyadék fölmele­gítésére 8500 — 4800 = 3700 kalória, melyek a (17) fölmelegítőben az üstből a (19) csövön át jövő meleg vízből veendők. Minthogy az elgőzölögtetett víz súlya 100 kg., elegendő lesz ezen vizet 3700 ~JQQ~ — 37°-ra lehűteni. Összefoglalva a mondottakat, ezen ké­szülék segélyével valamely 8000 kaloriás tüzelőanyag kilogrammjával 100 kg. erede­tileg 15°-u vizet gőzölögtethetünk el, míg ha az eddigi közönséges eljárás szerint akarunk dolgozni, mimellett a tüzelőanyag melegét közvetlenül használjuk fel oly el­gőzölögtető készüléknél, melynek hatásfoka 75%, akkor; . 8000x0-75 6000 csak =-ggg-= 9-65kilogrammot lehet elgőzölögtetni. A leírt készülék teljesítménye tehát több mint tízszer akkora lesz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás, valamely tüzelőanyag által ter­melt melegmennyiség hatásosabb kihasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom