64105. lajstromszámú szabadalom • Fémgőzkészülék több szétválasztható részből összetett vákuumedénnyel
Megjelent 1914. évi juiiius hó lO -én . MAGY. KIR SZABADALMI j Bg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64105. szám. VII/g. OSZTÁLYFémgőzkészülék több szétválasztható részből összetett vákuumedénnyel. DR ING. HARTMANN EUGEN TANÁR M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1013 február hó 18-ika. Elsőbbsége 1912 március hó 12-ike. Ismeretes, hogy a váltakozó áramot egyenárammá átalakító fémgőz-készülékek jó működési módjára két tényező bír különös jelentőséggel: az elektródák kölcsönös térbeli elrendezése és a hűtőkamra. Ismeretes, hogy az anódák annál kevésbé vannak úgynevezett visszagyújtásoknak kitéve, minél inkább vonjuk el azokat a katóda káros befolyásaitól; másrészt már régebben fölismerték a kis gőznyomásra fontos hűtőkamra értékét is. Miután azonban mindezen tényezőket eddig csak a kis teljesítményekre szánt, üvegből fúvott átalakítóknál vették kielégítő módon figyelembe, az eddig ismertté vált, fémből készült, nagy teljesítményekre számított vákuumedények e tekintetben kétségtelenül ki nem elégítőknek tekintendők. Dacára annak, hogy ez utóbbiakra már a legkülönbözőbb alakokat hozták javaslatba, nem állíthatjuk, hogy a fémes vákuumedényekre tett eddigi javaslatok az említett követelményeknek ugyanazon egyszerű és ugyanazon célszerű módon tennének eleget, mint az ismeretes, oldalkarokkal- vagy anódakamrákkal és közvetlenül a katóda fölött elhelyezett nagy hűtőkamrával fölszerelt üveglombikok. Ámbár ezen edényalak pontos utánzása fémből a mai technikai eszközökkel minden nehézség nélkül lehetséges, a gyakorlati foganatosításnál kiütnik, hogy az, ami kis teljesítményeknél a térmegtakarításra vonatkozó csekély követelmények folytán még használhatónak tekinthető, a nagyba való átvitelnél, mint nem előnyös, elvetendő. Sokkal előnyösebb először is az olyan edényalak, amelynél nagyobb számú anódák bevezetése a különben hengeralakú edény fölső födelén át történik. Emellett a bevezetésben említett, az anódáknak az edénytengelyhez való viszonylagos helyzetükre vonatkozó követelménynek azáltal kell megfelelni, hogy azokat lehetőleg kózel az edényfalhoz, pl. egy kör kerületén helyezzük el. Ily hengeralakú vákuumedények gyakorlati kiképzésénél azonban még egy hátrány mutatkozik, mely annál érezhetőbbé válik, minél nagyobb teljesítményekről van szó. Ezen hátrány a következőkben nyilvánul: A födélen át bevezetett, körkerületein elrendezett anódákkal fölszerelt hengeralakú vákuumedénynél a térfogatnagyobbítás elegendő nagy kondenzálótér el-
