64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére
- 25 — anyagnak megfelelő mennyiségű szulfát és 1 kátrány. Megemlítésre méltó, hogy az eljárás hőé8 erőszükségletének födözésére célszerűen gőzt használunk és a gőzkazánoknak tüzelésében gázt tüzelünk el. Ha fölös menynyiségű gázt tüzelünk el, mint az föntebb ismertetve van, a kazánnak termikus hatásfoka igen jó és ez, a modern gőzgépeknek gazdaságos volta miatt, igen jó gazdasági hatásfokot és azt az előnyt biztosítja, hogy a körfolyam zárt és a regenerálás tökéletes úgy, hogy a gazdasági hatásfok bitumenes égési anyagból készült gázt fogyasztó elégési gépekénél is nagyobb lesz. •Az Összes szükséges gőzt a gőzgépeknek és a szenesítő kemencének üzeméhez szükséges magas hőmérsékletre hevítjük föl és a szárítóknak és besürítőknek fűtésére a fáradt gőzt használjuk. így a szenesítőkemencéknek, brikettező sajtóknak és gőzgépeknek üzemben tartására cm2 -ként 140—280 kg. nyomású gőz használható, mely munkát végezve 25 kg. nyomásra expandálódik és a szárítóknak és besürítőknek fűtésére szolgál. Célszerű, ha a nagynyomású gázt nagynyomású gőzgépben cma -ként csak mintegy 10 kg. nyomásig expandáltatjuk és ezt a gőzt a szenesítőkemencének, a brikettezősajtóknak és a kisnyomású gőzgépeknek üzembentartására és gázfejlesztők fúvó levegőjének előmelegítésére használjuk föl. A szenesítőkemencékben keletkezett csapadékvizet mint tápvizet közvetlenül a gőzkazánba vezetjük vissza és a kisnyomású gőzgépnek fáradt gőzét a gázfejlesztőkbe vezetjük be, vagy a besürítőknek, vagy a kazántüzelésnek elégési levegőjét, vagy a fúvólevegőt előmelegítő berendezéseknek fűtésére használjuk föl. A csapadékvizet minden esetben visszavezetjük a kazánba. Megjegyzendő, hogy ha a kazántüzelésnek elégési levegőjét fáradt gőzzel hevítjük elő, a gőzfejlődésnek szabályozása bizonyos mértékben önműködően történik, amennyiben nagyobb gőzfogyasztásnál az elégési levegőnek hőmérséklete magasabb. Ahelyett, hogy a szenesítőkemencéket és a kisnyomású gőzgépeket párhuzamosan kapcsolnék, ezeket egymással láncolatosan is kapcsolhatjuk úgy, hogy az összes gőzt először a szenesítőkemencéken és azután a kisnyomású gőzgépeken vezetjük át. Ha a gőzt a fútendő berendezésekben lecsapjuk és a csapadékvizet tápvíz gyanánt a gőzkazánokba vezetjük vissza, hőveszteségeket csak a sugárzás és a mechanikai ellenállásók okoznak, amiért is a gőzgépnek hatásfoka a gázgépénél is jobb. A tőzegnek termelésére vonatkozólag megjegyzendő, hogy a kotró a lápban kiemelt medencének vizéből is mindig emel föl valamit úgy, hogy ha a tőzeglápnak víztartalma 903 és a kotró minden 100 rész lápanyaggal még körülbelül 33 rész vizet emel föl és ez a nagyobb víztartalmú keverék jut az aprítógépbe. Ez a víz a tőzegben lekötve nincs és a szúrősajtókban kisajtolható, de ha kívánatos, egy része a szenesítés előtt lecsöpögtetés által eltávolítható. Megemlítendő még az is, hogy a tőzegpép abban a mértékben válik folyékonyabbá, amelyben a tőzegnek fölaprítása előrehalad, anélkül, hogy a tőzegnek víztartalma megváltoznék. A tőzeget bydraulikus szállítási módnak alkalmazása helyett bárkákon vagy más módon is lehet szállítani. Megjegyzendő még, hogy bizonyos helyi viszonyok és föltételek mellett célszerűbb lehet, ha brikettek helyett kokszot termelünk és a kokszolásnál fejlődött gázt az üzemben értékesítjük, amikor az összes gáznak nitrogéntartalmát leválasztjuk, az egyik részt a szokásos módon, a fejlesztőben gázokból, a másik részt pedig a kokszoló kemencékben fejlődött gázokból. SZABADALMI IGÉNYEK. i. Eljárás tőzegnek értékesítésére, azáltal jellemezve, hogy nedves tőzeget nedvesen elszenesítünk, szűrősajtókban sajtolunk, mechanikai sajtókban vagy égési termékekkel fűtött szárítókban megszárítunk és ammoniumvegyületeknek termelésére alkalmas gázfejlesztőkben gázra földolgozzuk.