64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére
— 19 -A szűrő sajtókban és az ezt követő mechanikus sajtókban a víztartalmának főrészétől elválasztott, nedvesen szenesített tőzegnek fajsúlya, a tőzegnek megszárítása után, rendkívül csekély, szerkezete, mikroszkóp alatt nézve, igen lyukacsos és a tömege sűrűn át van járva nagyszámú, szűk csatornával. Úgy tapasztaltuk, hogy az ily tőzegnek látszólagos fajsúlya a tényleges fajsúlyának négy, egészen ötszöröse; egy esetben a viszony 1, 4: 0,27 volt. Úgy látszik, hogy a tőzegnek ez a szerkezete okozza annak könnyű brikettezhetőségét és a termékeknek kiválóságát. A tőzegben a víznek kisajtolásánál keletkezett és megmaradt vékony csatornák és repedések a szárítási műveletek közben levegővel telnek meg és ha a tőzeg hirtelenül összenyoma'tik, a tőzegben elosztott levegő magas hőmérsékletre hevül föl és a vele érintkező, a tőzegben lévő bitumént vagy más kötő anyagot megolvasztja. Minthogy a levegő a tőzegben egyenletesen oszlik el, az a bitumént jobban olvasztja meg, mint ha a tőzeget csak kívülről hevítenők. Úgy látszik, hogy brikettezésnél az anyagnak lyukacsosságát előnyösen lehet az anyag gyors összenyomását kísérő hőkifejlődés következtében értékesíteni, ha ez a lyukacsosság elég nagy. A brikettezésnél tehát a tőzeget nem kell nagyobb mértékben fölhevíteni és a szárító berendezésben körülbelül 80—100° C-ra fölhevített tőzeget közvetlenül a brikettező sajtóba vezetjük. A brikettező sajtó célszerűen lökésszerű nyomást kifejtő, nyitott formákkal biró sajtó. Megvékonyodó formáló tagokkal biró sajtóknál a megvékonyodásnak nem szabad túlságosan nagynak lennie, mert ellenkező esetben nem keletkeznek eléggé homogén brikettek. Ily esetben a brikettenek barnás árnyalata van, míg a helyesen készült brikettek szénfeketék. Bizonyos esetekben célszerűbb, ha a brikettezésnél a tőzegnek lyukacsosságát nem a kívülről bevezetett hőmennyiségnek, hanem az erőszükségletnek kisebbítésére hasznosítjuk, vagy mindkét szempontot egyenlő mértékben vesszük figyelembe. A tapasztalat azt igazolta, hogy az oly nedvesen szenesített tőzeg, melytől víztartalmának legnagyobb részét szűrő sajtókban választottuk el, igen szilárd brikettekre dolgozható föl, ha azt megfelelő mennyiségű száraz, vagy nálánál szárazabb tőzeggel kevertük úgy, hogy a keveréknek víztartalma körülbelül 55°/0 volt; az ily brikettek igen jó termelési hányad mellett anélkül gázosíthatók el, hogy megrepednének, szétmorzsolódnának vagy poros gázt szolgáltatnának. Ennek oka valószínűleg az, hogy a tőzeg akkor, amikor a szűrő sajtókban sajtoltatott,bizonyos csöves szerkezetet nyert, mely a tőzegnek szilárdságot kölcsönöz és a gázfejlesztőbe dobott tőzegben foglalt víznek elpárolgását engedi meg anélkül, hogy a vízgőz a tőzeget elrepesztheti. Az 55°/0 vizet tartalmazó tőzegkeverék gázfejlesztésre különösen alkalmas, minthogy áz azt képező darabok oly módon állíttattak elő, hogy szerkezetüket semmi sem módosította, A gázfejlesztőben ebből a keverékből szilárd, a lánggal szemben kis ellenállást kifejtő tüzelési anyagoszlop keletkezik, mely por által okozott anyagveszteségek, a gáznak elszennyeződése és az ammóniáknak elbomlása nélkül igen kedvező termelési hányaddal gázosítható el. A tőzegből a gázfejlesztőben hátramaradó koksz igen lyukacsos szerkezetű és szilárd. Különösen alkalmassá teszi ezt a tőzeget a jelzett célra az a körülmény, hogy a fejlesztett gáz port nem tartalmaz, mert a gázokkal elszálló por nagy hő- és nitrogénveszteségeket okoz. Célszerű lehet, ha az 55% nedvességet tartalmazó tőzeget nem keverés, hanem szárítás útján vagy más oly módon, pl. szalag- vagy más sajtókban való sajtolás által állítjuk elő, melynél a tőzegnek szerkezete meg nem változik. Ily esetben a rostoknak a sajtolás közben végbemenő tömörítése a szilárdságot még inkább fokozza, A tőzeggel, nedvességtartalmának kisebbítése céljából, más tüzelő anyagot, pl.
