64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére

ha annak víztartalmát a leírt módon 3—4%-ig csökkentettük, Sehulze-féle vagy más szárítóberendezésekbe vezetjük be, azt a részét pedig, melyet oly célból, hogy a nitrogéntartalmát ammoniumszulfátnak alakjában válasszuk el, elgázosítjuk, tetszőleges alakú darabokká alakítjuk át és ebből a célból brikettező sajtókba vezetjük, melyekben ezt a szokásos módon oly formákban sajtoljuk, melyek a célnak legjobban megfelelő alakú briketteket szolgáltatnak. Ily alak a gömb- vagy tojásalak. Ha a kellő mennyiségű vagy hőmérsékletű füstgázok nem állanak rendelkezésünkre, külön tüzelést alkalmazunk és az ebben fejlődött égési termékeket a füstgázokhoz, ezek mennyiségének és hőmérsékletének megnagyítása céljából hozzákeverjük. Ha az a vezeték, melyben a tőzegpornak szárítása történik, elég hosszú és a füstgázok a porleválasztó berendezéseket vízzel többé-kevésbbé telitett állapotban hagyják el, ily segédtüzelésnek alkalmazásával a szárításnak fokát szabályozhatjuk, amennyiben a bevezetett füstgázoknak hőmérsékletét vagy térfogatát vagy hőmérsékletét és térfogatát tetszés szerint megváltoztathatjuk. Egyébként egyenlő viszonyok között a szárítóberendezésnek hatásfoka akkor a legnagyobb, ha a gázok vízzel teljesen telített állapotban jutnak a leválasztó berendezésekbe. Előnyös, ha a brikettezésnek foganatosítása céljából szükséges szárítást és 110 — 120°-ra való előmelegítést két műveletben végezzük, vagyis a szűrősajtókból jövő, fölaprított részben megszárított (mintegy 65%vizet tartalmazó) sajtolási pogácsákat a gázáramba bevezetjük és ebben a kivánt mértékben megszárítjuk és fölhevítjük, a tőzegpornak leválasztása után pedig a meleg, mintegy 140° C hőmérsékletű füstgázokat a 70°/0 vizet tartalmazó sajtolási pogácsáknak szárítására használjuk föl, hogy így az előbb említett, 65% vizet tartalmazó, félig száraz sajtolási pogácsákat nyerjük. Az eljárásnak ez a foganatosítási alakja igen kedvező, amennyiben a tőzegpornak előmelegítése minden külső berendezésnek alkalmazása nélkül foganatosítható és minthogy a füstgázoknak hőmennyisége semmiféle más eljárásnál nem értékesíthető annyira messzemenőleg, mint ennél az eljárásnál, melynél a füstgázok a második szárításnak elvégzése után 70° C hőmérséklettel távoznak. Más hatása az eljárásnak az, hogy a szárítási eljárásnak második műveletében a füstgázok oly száraz tőzegdarabokra is hatnak, melyeknek szétbontása nehézségekbe ütközik, de melyeknek szétbontása annak következtében, hogy az első műveletnél megnedvesedett füstgázoktól nedvességet vesznek föl, megkönnyebbedik úgy, hogy az egész eljárásnak hatásfoka is megjavul. A finoman elosztott tőzegpor, melynek szárítása rendesen az ismert Sehulze-féle szárítóban történik, száraz állapotban igen gyúlékony, miért is igen óvatosan kell avval bánni, amikor is a brikettezés előtt a Sehulze-féle szárító berendezésben szárítjuk, nehogy a tőzegpor robbanásra adjon okot. A tőzegpornak szállítására és szárítására szolgáló eljárás, oly módon való foganatosításánál, hogy a száraz tőzegpor a meggyúladás veszélyének kitéve ne legyen és a robbanásra okot adó, az épületnek falain és repedéseiben leülepedő tőzegpornak elszállása is meggátolva legyen, több Sehulzeféle forgó (121) szárító berendezést (29. ábra) alkalmazunk, melyekbe a tőzegpor a (123) csöveken a (125) tengelyre szerelt (124) elosztók által finoman szétosztva a (122) raktározó kamrából (28. ábra) jut be. Ezek a szárító berendezések a (126) biztonsági csövekkel vannak fölszerelve, melyeknek elvezető nyílásait a megfelelő súllyal biró (127) ajtók zárják el és melyeknek bevezető szerkezetei akként vannak kiképezve, hogy ezeken egy bizonyos kismeaynyiségű levegőnél több levegő ne jusson be a szárító berendezésbe, vagy hogy a bejutó levegőnek mennyiségét a szükségletnek megfelelően szabályozni lehessen. A szárító berendezés burkolatának egyik homlokfalába egy csillámlemezzel elzárt (128) nyílás van kiképezve, melyen át meg