64037. lajstromszámú szabadalom • Sokcsöves gőzkazán egymástól független keringésekkel

3. ábra részleges vázlatos hosszmetszet, mely a gőzfejlesztés módját mutatja. A 4. ábra nagyátmérőjű gőzkibocsátóesö harántmetszete, mely cső több egymással központos, tetszőleges alakú nyílásokkal egyenlőtlenül ellátott, a közép felé mind­inkább csökkenő átmérővel biró csövet tar­talmaz. Az 5. ábra számos szorosan egymás mellé elrendezett kisátmérőjű csövet tartalmazó nagyátmérőjű gőzkibocsátó cső harántmet­szete. A 6. ábra hosszirányú válaszfalakat tartal­mazó nagyátmérőjű gőzkibocsátó cső ha­rántmetszete. Az (1) tűzhely fölött rézsútos csöveknek (2, 3, 4, 5) csoportjai vannak elrendezve, melyeknek fűtőfölülete és térfogata a tűz­hely felé fokozatosan csökken. A csövek a (6, 7, 8, 9, 10) és (11) szekrényekkel köz­lekednek. A (12) a víz és gőz tartánya. A (13) cső a (6) szekrényt a (12) tartány leg­kisebb hőmérsékletű vizével táplálja. A (7) szekrényből a (14) csövek ágaznak ki, me­lyek meleg vizet vizet vezetnek a (12) tar­tányba. A (8) szekrényt a (15) cső táplálja és pedig a (6) szekrénybe bocsátott víznél melegebb vízzel. A (16) csövek nagymér­tékben fölhevített vizet vezetnek a (12) tartányba. A (17) csövek a (10) szekrényt a (8) szekrénybe jutó víznél melegebb víz­zel táplálják. A nagy számban alkalma­zott kis átmérővel biró (18) csövek száraz gőzt bocsátanak ki. A (2, 3, 4, 5) csőcsoportokkal kapcsolat­ban a (19, 20, 21, 22) terelőlapok vannak alkalmazva, melyek folytán a tűzhelyről fölszálló égéstermékek a (23, 24, 25, 26) nyilak irányában áramlanak. A 3. ábrán (27) a (12) tartányban lévő víz fölszine, mely víznek középső rétege a (29) vízoszlop gyanánt saját súlyánál fogva a (17) tápcsőbe jut. Az (1) tűzhelyhez leg­közelebb fekvő (5) csöveket a (29) vízréteg­ből származó nagy mértékben fölhevített (30) víz tölti meg, míg a (11) szekrényben a legnagyobb mértékben fölhevített (31) vízmennyiség foglal helyet; ezen (11) szek­rény fölső részét a nagy (32) gőzpárna fog­lalja el; a kis átmérővel biró(18)kibocsátó­csövekben az ezek által szétválasztott kis (33) gőzbuborékok erélyes mozgással a (12) tartány fölső része felé szállnak föl. A 4. ábrában (18)-cal a száraz gőzt ki­bocsátó nagyátmérőjű cső van jelölve, mely az egymással központos, a közép felé mind­inkább csökkenő átmérővel biró (34, 341? 342 , 343 , 344 , 346 ) csöveket tartalmazza. Az 5. ábra a száraz gőzt kibocsátó (18) cső azon alakját mutatja, melynél annak belsejében a kisátmérőjű, szorosan egymás mellett elrendezett (35, 35x , 352 , 353 , 354 ) csövek vannak nagy számban alkalmazva. A 6. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a száraz gőzt kibocsátó nagyátmérőjű (18) cső a hosszirányú (36, 36D 362 , 36s ) válaszfalakkal van ellátva, melyeknek éppen úgy, mint a föntemlített egymással központos (34, 34!. 342 , 34s , 344 , 346 ) csöveknek, valamint a szorosan egy­más mellett elrendezett (35, 35x , 352 , 35a ) csöveknek az a célja, hogy a nagy gőz­zsákokat szétválasszák. A 4., 5. és 6. ábrákban (37)-tel nyílások vannak jelölve, melyeket tetszőleges alak­ban és megfelelő méretekben a falak min­den alkalmas pontján vannak kiképezve a gőzkibocsátás megkönnyítése céljából. Az ismertetett gőzkazán működése a kö­vetkező : A (12) tartányban lévő víz alsó, vagyis legsűrűbb és legkisebb hőmérsékletű rétege a (13) tápcsövek útján lefolyván,' a (6) szek­rénybe jut, a (2) és (3) csőnyalábokon át­áramlik, azután a (7) szekrényből a (14) csösorozaton át a (12) tartányba emel­kedik. Az előbbinél melegebb vízréteg a (12) tartányból a (15) tápcsöveken át a (8) szek­rénybe folyik, a (4) csőcsoportot átjárja, azután a (9) szekrényen áramlik át és vé­gül a (16) csősorozaton át a (12) tar­tányba jut. A (12) tartánynak fölső, vagyis a leg­melegebb rétegének vize a (17) tápcsöve­ken át a (10) szekrénybe áramlik, ahonnan az (5) csöveket és a (11) szekrényt, átjárva

Next

/
Oldalképek
Tartalom