64012. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép nehezen elgőzölögtethető folyékony tüzelőanyagok számára

melyben a (35) tuskók a (33) és (34) lyu- , kakat eltakarják és így egyrészt a (33) lyukak és a (32) kamra közötti kapcsolatot, másrészt a (34) lyukak és az; égetőtér közötti kapcsolatot elzárják. A dugatytyú ezután kompresszió löketét végzi, az előzőleg a (C) szelepen át a hengerbe bebocsátott levegőt összenyomja és ezen kompresszió alatt az említett levegő fölhevül, mimellett a (32) kamra fölső részében tartalmazott levegő jelentékenyen melegebb lesz, mint a légtöltet többi része és kellő magas hőmérsékletet vesz föl, hogy a (28) csészében a tüzelőanyag azon illékonyabb részeit meggyújtsa, melyek a csésze által abszorbeált meleg következtében elgőzölögtettek. Ha a dugattyú kompressziólöketét csaknem befejezte, akkor az (5) szelep és a (28) csésze ismét működésbe hozatik, azonban ebben az esetben ez a két rész nem tengelyirányú mozgást kap, hanem csupán annyira forgattatik el, hogy a (33, 34) lyukak a (35) tuskók terjedelmén kívül kerülnek és így a (32) kamrával, illetve az égetőtérrel összeköttetésbe lépnek. Ennek következtében a (28) csésze a 6. ábrabeli helyzetből az 5., 7. és 9. ábrán rajzolt helyzetbe kerül. Ezután az előzetes robbanás megy végbe, mely által az el nem gőzölögtetett tüzelőanyag a géphengerbe kihajtatik. Mihelyt ez megtörtént, az (5) szelep és a (28) csésze a 6. ábrabeli helyzetbe visszaforgattatik és a dugattyú munkalökete alatt ebben a helyzetben marad. A most említett helyzetben a viszonyok olyanok, mint ahogy azokat a 3. ábra mutatja és a leírt folyamatok most megismétlődhetnek. Az (5) szelep és a (28) csésze tengelyirányú mozgásait az (F) emeltyű és a (12) rúgó létesíti. Az (F) emeltyű a két részt lefelé és a (12) rúgó fölfelé mozgatja. A forgómozgások létesítésére a (36) szögemeltyű szolgál, mely az (F) emeltyű tengelyére van fölhelyezve és a bütyköstengelyről a (37) rúd, a (11) rúd oldalt kiálló (38) karja és a (39) csuklóstag által működtetik, mely utóbbi a (38) kart a i (36) emeltyűnek lefelé nyúló karjával összeköti és golyóalakú végével a (38) karhoz csatlakozik. Ha a (11) szeleporsó az (F) emeltyű által az (5) szelep nyitása céljából leszoríttatik, akkor a (36) emeltyű nyugalomban marad és ennek következtében a szeleporsó a szeleppel és a csészével együtt forgó mozgást végez, minthogy a (11) orsó és az emeltyű összeköttetésben áll. Ez a forgásmozgás azonban hatástalan marad, mert a (35) tuskók kellő szélesek, hogy a (33) lyukakat a (28) csésze egész tengelyirányú mozgása alatt zárva tartsák. A csésze akkor forgattatik hatásosan, ha az (5) szelep ismét a 3. ábrán rajzolt helyzetet éri el és az (5) szelepet működtető (F) emeltyű helyben áll; ekkor ugyanis a (36, 39) kapcsolat működésre kerül és a (28) csészét annyira elforgatja, hogy a csésze (33) és (34) lyukai szabaddá tétetnek. A leírt berendezés a (28) csészében végbemenő előzetes explózió időpontjának meghatározására alkalmas; ez a berendezés azonban ugyanazon előnnyel oly esetekben, különösen kis tipusú gépeknél is alkalmazható, melyekben a gyújtás időpontja nem határoztatik meg. Ebben az esetben a (35) tuskók elhagyatnak és a csésze csupán tengelyirányú mozgást végez, melyre azonban nincs szükség, hogy a géphengerrel összeköttetésbe hozassék, hanem a tengelyirányú mozgás most csak azt az előnyt adja, hogy a korom a csésze külső fölületéről eltávolíttatik, mihelyt a csésze külső fölületén korom rakódott le, épp úgy, mint a (35) tuskók alkalmazásával eszközölt foganatosításnál, melynél a csésze tengelyirányú mozgása által ezenkívül még a csészének az égetőtérrel való kapcsolata hatásosan szabályoztatik^ Ha a (35) tuskók és a csésze forgatására szolgáló elrendezés nem alkalmaztatik úgy, hogy a csészében előzetesen végbemenő explózió időpontja nem állapíttatik meg, akkor kis géptípusoknál ennek dacára is szabályos egymásrakövetkezésben lépnek föl a gép üzeme közben a robbanások idő-