63990. lajstromszámú szabadalom • Önműködő halfogóberendezés
— 2 -lánckerék útján ennek a (15) tengellyel párhuzamos (20) tengelyét forgatja, A hálónak fölhúzókötelei a (20) tengelyen szabadon forgatható (21) kötéldobra futnak föl, mety kötéldob, a vele mereven összekötött (22) lánckerék és a (23) lánc segélyével, a (15) tengelyen lazán fölhúzott (24) lánckerékkel van összekötve. Ez a lánckerék egy kapcsolószerkezetnek a tengelyen elforgatható, de el nem tolható (25) kapcsoló részével van összekötve és a (15) tengellyel kapcsolódik, ha a (26) rúgó a kapcsolószerkezetnek a tengelyen eltolható, de el nem forgatható (27) kapcsoló részét a kapcsoló állásába állítja. A (27) kapcsolórésznek a kapcsolóállásba való elmozdulását a (28) állítóemeltyűt elreteszelő (29) kilincs gátolja meg mindaddig, míg ezt a kilincset a (15) tengelyre lazán fölhúzott és az állandóan forgó (20) tengelyről, az erre fölékelt (30) lánckerék és a (31) lánc útján hajtott (32) lánckerék, excentrikus (33) csapja segélyével, a (34) rúgó hatása ellenében az állítóemeltyűből ki nem kapcsolja. Ekkor a (26) rúgó a (27) kapcsolórészt a kapcsolóállásába állítja és a (16) lánckerék a (21) kötéldobot forgásnak indítja, minek következtében a leeresztett (10) háló (3. ábra) fölhúzatik. A háló, mely a víz fenekén tetszőleges helyzetben fekszik, fölhúzatása közben, a fölfüggesztő köteleknek méretezése következtében lejtős helyzetbe jut úgy, hogy annak nem a haltartálynak ajtajánál lévő vége magasabb állásban van, mint a haltartálynak ajtaja felé eső vége. A hálónak fölfelé mozgása közben annak a haltartály ajtaja felé eső vége a (11) ütközőkbe ütközik, az ajtót fölemeli és kinyitja, a hálóban lévő halak pedig, a hálónak lejtős helyzete következtében folyton sekélyebbé váló vízből a (3) haltartály felé eső hálórészbe és végül is a nyitott (4) ajtónyitáson át a haltartályba jutnak. Ha a hálónak a haltartály felé eső vége a vízből kiemelkedett, a hálónak további fölfelé mozgásánál az (5) ajtó a (4) ajtónyílást elzárja, végül pedig az (5) ajtón elrendezett (35) ütköző a (2) szekrényben ágyazott (36) emeltyűnek a szekrényből kinyúló végébe ütközik és ezt az emeltyűt elforgatja úgy, hogy az emeltyű a (28) állítóemeltyűt elforgatja és a (27) kapcsolórészt, a (26) rúgó hatása ellenében, a kikapcsolóállásba állítja. Ekkor a háló, saját súlyának hatása alatt lesülyed, a (28) állítóemeltyűt pedig a kikapcsoló állásában a (29) kilincs elreteszeli. A háló leeresztését és annak fölhúzását végző szerkezetnek lánckerékáttételeitakként kell kiképezni, hogy a kötéldobot hajtó áttétel a dobot nagy sebességgel hajtja, míg a dobnak bekapcsolását megindító lánc} kereket az ehhez tartozó áttétel csak kis j sebességgel forgatja. Lánckerékáttételek helyett más áttételek, pld. egymással kapcsolódó fogaskerekek is j alkalmazhatók, melyek egyike elmozgatba-i tóan és akként van elrendezve, hogy a kö| téldobnak bekapcsolását megindító kerék, a I mozgathatóan elrendezett fogaskereket két | másik fogaskerékkel való kapcsolódásra al-i kalmas állásba állítja, melyben az önműködően tartatik meg mindaddig, míg a háló föl nem huzatik, amikor is a haltartálynak ajtaja a fogaskereket a kapcsolóállásba megtartó szerkezetet működésen kívül helyezi és a fogaskerék önműködően tér vissza a nemkapcsoló állásába. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő halfogó berendezés, egy állandó forgást végző tengelyről működtetett hálóval és egy, a háló által nyitott és önműködően záródó haltartállyal,jellemezve egy, a hálónak leeresztésére és fölhúzására szolgáló kötéldobot az állandóan forgó tengellyel összekötő, ezen tengelyről kényszermozgásszerűen mozgatott szerkezetek segélyével bekapcsolt és a haltartálynak ajtajáról, ennek fölfelémozgása közben működtetett szerkezetek segélyével kikapcsolt kapcsolószerkezet által. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a kötéldobot hajtó áttételbe beiktatott, az állandóan forgó tengelyről kényszermozgásszerűen működtetett szerkezetek se-