63984. lajstromszámú szabadalom • Dohánylevél kibordázógép
(101) szárfogóból áll, melyek a szárat csak azután ragadják meg, miután a főszárfogók a szárat a hengerektől elegendő távolságra hátrafelé húzták. A (100) léc végei a (102)lánctokhoz, a (101) léc végei pedig a (103) láncokhoz vannak kötve (2., 3., 5. és 6. ábra). A (102) láncok a (104) lánckerekeket, a (103) láncok pedig a (105) lánckerekeket veszik körül. A négy fölső (104) lánckerék (a gép mindegyik oldalán kettő-kettő) (106) és (107) tengelyekre, a négy alsó (105) lánckerék pedig a (108) és (109) tengelyekre van erősítve. Hogy a (100) és (101) fogólécek a szár megragadásához és elengedéséhez szükséges viszonyban mozogjanak tova, a (107) tengelyre a (110) fogaskerék van erősítve, mely a (109) tengelyen lévő (111) fogaskerékkel kapcsolódik. A (107) tengelyre a (112) hajtóláackerék van ékelve, melyről a (113) lánc megy az (a2) tengelyre ékelt (114) lánckerékre (3. ábra). A fölső (102) láncok és az alsó (103) láncok a (100) és (101) segédszárfogókat a (7) és (8) főszárfogók útjábaní vezetik (1.. 5. és 6. ábra), a (104) fölső és (105) alsó lánckerekek pedig a függőleges irányban a (105) kengyelek által vannak a helyes távolságban tartva, amelyekben a (107) és (109) tengelyek ágyazva vannak, a segédszárfogólécek végei (116)-nál meg vannak hajlítva (6. ábra) a (102) és (103) láncokkal való olyan összeköttetés céljából, amely elegendő a léc harántirányú részének a (7) és (8) fősziarfogók pályájában váltó tártására. A segédszárfogók mozgások közben a főfogókat követve, a szárakat elengedik, amint a (102, 103) láncok a (107) és (109) tengelyek körül mennek, a főfogók ellenben folytatják mozgásukat; a segédfogók ezután a kibordázóhengerek felé haladnak és a szárat csak azután ragadják meg, miután a főszárfogók a hengerektől elegendő távolságra hátrafelé mozogtak. A fő- és segédszárfogók ily helyzete van az 5. ábrán föltüntetve. Hogy a segédfogók a szárakat szorosan megragadják és hogy a lécek eli ne forduljanak, a gép hosszirányában végigfutó (117) saruk vannak az (A) állvány oldalai között, egyik a másik alatt elrendezve. melyek a (100) és (101) fogólécek számára vezetéket képeznek, mimellett az egyes fogólécek (118) nyúlvánnyal birnak, melyek a mellette fekvő saruval érintkeznek. A saruk rögzítésére a (119) harántirányú rudak szolgálnak, melyek az (a5) vezetékekhez vannak erősítve, melyekre a fésű föl van függesztve (4. ábra). Tisztítóberendezés a föszárfogók számára. A főszárfogók igen gyakran levél- vagy szárnedvektől ragadósak lesznek, melytől a gép hátsó végén harántirányban elrendezett (120) kefék tisztítják meg. Ezen kefék a végükön az (A) állványhoz erősített (121) rudakhoz vannak erősítve. A föntebb leírt különböző berendezésektől szerkezeti részletekben eltérhetünk anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, bizonyos fajtájú és nagyságú dohánylevél számára előnyös a fölső kibordázóhengert is kártokkal ellátni, mint az a 13. ábrán föl van tüntetve, ahol mindkét kibordázóhenger kártokkal van borítva. A (29) és (31) rugalmas hengerek alkalmazása a kibordázóhengereknek egymáshoz finom való közlekedéséhez, nem föltétlenül szükséges, mivel ugyanezt a (25) tárcsák és (23) bütyköstárcsák által is el lehet érni. A kibordázóhengerek tisztítására szolgáló keféknek, az ugyancsak a gép harántirányában elrendezett főszárfogókat ki kell kerülnie, a harántirányú segédszárfogóknak pedig szintén ki kell kerülnie a főszárfogókat. A lécek karimás végei (12. ábra) (xl) és (yl) lyukkal birnak, láncokkal való összeköttetés céljából, azonkívül pedig előnyösen hosszirányban fürészfogazással vannak ellátva (1., 12. ábra). A segédszárfogók néhány dohányfajta és nagyság esetén elhagyhatók. A kibordázóhengerek gyorsításával kapcsolatban leírt (35, 36) fogak által történő kapcsolás a kapcsolások számos alakjának egyike, mely által a hajtott kibordázóhengerek forgási sebessége min-