63978. lajstromszámú szabadalom • Kormányzó és önműködő stabilizáló berendezés röpülőgépekhez

megbillenésekre lévén kormányzáskor szükség), akkor már közepes erősségű szél is erősen megbillenti a járómüvet. Váltakozó irányú széllökések esetén pedig okvetlenül bekövetkezik a bukdácsolás és jobbra-balra való ringás (pitching and rolling), sőt ha tartósan ugyanazon értelmű a billenés, a repülőgép a kívánt haladási irányból kitér. így például a tekintélyes mértékben oldalra billent, de különösen az orrával alábillentett repülőgép a billenés nagyságával növekedő mértékben sűlyed akkor is, amikor a röpülőgéppel különben egy magasságban kívánunk maradni és a célt, hogy t. i. a stabilizátor a kívánt billenéseket szabadon megengedje, még sem értük el. Ha azonban a giroszkóphoz veszedelem nélkül nem is nyúlhatunk, úgy a gép szilárd részeihez mint a giroszkóp síkjához képest elmozgathatóvá képezhetjük ki a stabilizálófölületek működtetésére szolgáló áramot vezető elektromos vezetékek sarkait. Ha azonfölül a berendezés szerkezetéből kifolyólag egyidejűleg a megfelelő kormányfölületeket működtető elektromos áramok vezetékeinek egyike vagy másika záródik, akkor a föladat: tetszés szerinti evolúciókra való képesség stabilitással egyesítve, megoldottnak tekinthető. Hogy ezen föladat megoldása egyebek között harcászati szempontból sem kicsinylendő jelentőségű, annak illusztrálására szabad legyen fölemlíteni, hogy mindaddig, míg stagnálva lebegő járműveket előállítani nem tudunk, a kémszemlét végző vagy a bombavető air-scout csakis oly gépen dolgozhatik biztos sikerrel, mely kis sugarú pályákon is stabilisan kering. A föladat ily értelmű megoldásának módjait kapcsolatban néhány idevonatkozó szerkezeti újítással a mellékelt rajzok mutatják be. A készülék lényegében regulátorból, kapcsoló és billentő berendezésből, kormányzó berendezésből és tetszőleges erőforrású szervomótorból áll. A regulátor főrészeit alkotják síkot tartani törekvő, elektromos úton íorgásba tartott, Cardanfölfüggesztésű egy vagy több giroszkóp, valamint a giroszkóptok és öv által alkotott giroszkóprendszer vagy giroszkóprendszerek, továbbá az övön, esetleg a tokon is alkalmazott áramzárótestek. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján az (1) giroszkóptok, ennek (2) öve, valamint az (1) tokra szerelt és körívalakú (3) áramzárótestek egymásra merőleges oldalnézetben láthatók. A (2) öv alsó részére ílekszibilis módon fölfüggesztett (4) pálca a másik áramzárótestet alkotja. Az (1) tok- (5) fölfüggesztési csapja (2) övben van ágyazva, míg az utóbbinak ezen csapra merőleges (6) felfüggesztési csapjai a (7) állványban vannak ágyazva. A 3. és 4. ábrán oldalnézetben, illetőleg keresztmetszetben föltüntetett szerkezeti megoldás szerint áramzárótestek gyanánt a giroszkóp tokján elrendezett és ívben egymás mellé sorakozó (8) mágnespálcákat alkalmazunk, melyek azonban kisebb elektromágnesek is lehetnek. Míg az 1. és 2. ábrán föltüntetett zárótestek az elektromosáramkört súrlódás és áthidalás útján zárják, addig a 3. és 4. ábrán látható (8) zárótestek az áramkört mágneses vonzóerő segélyével zárják. A 8. ábrán föltüntetett szerkezeti megoldásnál két giroszkópot alkalmazunk, melyek csak (2) öveiken hordanak szíjjal vagy más megfelelő anyag segélyével flexibilis módon fölfüggesztett (4) fémpálcából álló áramzárótestet. A kapcsoló és billentő berendezés lényeges részei a következők: (9) áramforrás (7. ábra), mely négy (10, 11, 12 és 13) vezetéken keresztül, ha ezen vezetékek záratnak, árammal látja el a (14, 15, 16 és 17) elektromágneseket. A 7. ábrán bemutatott foganatosítási példa szerint minden elektromágnescsoport egymás fölött elhelyezett, különböző nagyságú négy elektromágnesből állónak tekintendő. Ezen elektromágnesek arra szolgálnak, hogy vonzóerejükkel a 15. ábrán föltüntetett szervomótornak szelepeit nyissák. Az egyes elektromágnes csaport min-