63931. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére és továbbítására

- 12 .— leppel összekötött (129) emeltyűnek görbített végével kapcsolódhassák. Föl van itt tételezve, hogy a (115) rúdnak munkalökete jobbra irányúi. A (128) emeltyűvel a (129) csillapítóhenger dugattyúja áll kapcsolatban, mely henger folyadékot vagy gázt tartalmaz és akként van berendezve, hogy dugattyúja szabadon mozoghasson fölfelé, de abban a mértékben késleltetve mozogjon lefelé, amelyben a (130) szabályozószelep a folyadéknak vagy gáznak eltávozását késlelteti. Mikor a (127) bütyök a (128) emeltyűnek görbített részét éri, a (124) fojtószelep abban a mértékben záródik el, amelyben á (127) bütyök jobbra el van tolva; de amint a bütyök és az emeltyű nem érintkezik egymással, az emeltyű mély állásában van és a fojtószelepet nagy mértékben nyitva tartja. Az égési kamrába vezetett égési keveréknek mennyisége és minősége tehát a löketnek hosszától függ és akkora, illetőleg olyan, hogy a löket hosszának változása bizonyos határokon belül maradjon. A (127) bütyöknek a (115) rúdon elfoglalt helyzetének megfelelően a löket hosszabb vagy rövidebb fog lenni. Hasonló szerkezet alkalmazható a dugattyúnak befelé irányult és az égési keveréknek komprimálását végző lökete hosszának szabályozására. A következőkben föl van tételezve, hogy a (115) rúd a töltésnek komprimálásánál jobbra mozog. A (128) kar a (124) fojtószelep helyett a 18. ábrában' föltüntetett (100) csappal is össze lehet kötve, amikor ez a csap az óramutató forgási irányában fordul el, ha a (127) bütyök a (128) emeltyűhöz (22. ábra) ér úgy, hogy a (100) csap a (9) légüstnek térfogatát kisebbíti. Ez az elrendezés tehát lehetővé teszi, hogy a kompressziólöketre fordított munkamennyiség szabályoztassék és a kompressziónyomás mindig ugyanaz maradjon, bárhogyan változzék az a nyomás, mellyel a folyadék továbbítása történik. A 21. ábrában a berendezést megállító szerkezet van föltüntetve, mely akkor indul működésnek, mikor a folyadékot elvezető- vagy bevezetőszelep a kellő pillanatban nem záródik. Ebben az esetben la folyadéknak emelésére vagy továbbítására szolgáló vékonyabb (22) dugattyúrész a (131) furattal van ellátva, amelyen a (22) dugattyúrésznek jobb végétől a kis (132) hengerbe folyhatik a folyadék és ebben a rúgónj'omás alatt álló (133) dugattyú mozgathatja. A (133) dugattyúval kapcsolt rúdnak két végén a (134, 135) ütközők vannak alkalmazva. Az ábrában a magyarázat lehetővé tételére a két ütköző mellett egy-egy (g, g) indikátordiagram van föltüntetve, mely a berendezésnek a folyadékot szállító részében ennek normális üzemének egy lökete alatt föllépő nyomásváltozásokat tünteti föl. A fölső diagram (h) pontjánál a nyomás oly kicsi, hogy a (136) emeltyű kikapcsolódhatik a (134) ütközőből, mikor a (22) dugattyúrész normális üzem esetében az égési kamra felé mozog vissza; ha azonban az egyik, vissza nem csapó (8) elvezetőszelep nem záródik, a szállított folyadék visszafolyhatok és a (22) dugattyúrészben kiképezett hengerben a nyomást föntarthatja úgy, hogy az ekkor a (136) emeltyűnek másik oldalán lévő (134) ütköző annyira föl van emelve, hogy a (136) emeltyűt a vonalkázottan jelzett állásába forgatja és így a (137) ütközőkontaktus és az erre rendesen ráfekvő (138) kontaktuskar között a kapcsolatot megszakíthatja. Ha az ekként megszakított elektromos áramkör egyúttal gyújtóáramkör, a berendezés megáll. Az égési kamra a (139) kifuvató segédszeleppel is föl van szerelve, mely a munkalöket kezdetén kinyílik és a nyomás alatt álló. fölösleges égési termékeket kiereszti, ha a (9) légüstben a nyomás valamely okból nem emelkedik a munkalöket alatt. A (135) ütköző minimális viszonyok között az alsó diagram (k) pontjában nem ütközik bele a (142) emeltyűnek (141) forgási csapján ágyazott (140) szögemeltyűbe, de ha a nyomás a kellő mértékben nem növekedik, a (135) ütköző sem emelkedik meg és a (140) szögemeltyűbe ütközve ezt