63926. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú süllyesztő fékkapcsolás a mótorfegyverzettel párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal való szabályozással

szerint történik, míg a kikapcsolásnál ismét rövidzárási fékezés keletkezik és ez az előny fönnáll akkor is, ha a motornak a hálózatról való lekapcsolásától és a kikapcsolásnál a fegyverzetfékellenállásoktól eltekintünk. Ezáltal az első két kiviteli alaknál még fönnálló hátrány elkerültetik. Bányamüvek különösen acél- és hengermüvek daruinál a vezérlőkészülékek rendkívül gyorsan kapcsoltatnak be és ki, mivel magas termelési szám elérése céljából a munkafolyamat lehető gyors lebonyolítására törekednek. Az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolásnál a gyorsításnál való gyors kapcsolásnál nagyon magas áramlökések keletkeznek, mert a gyors bekapcsolásnál a mező gyöngül, holott éppen ellenkezőleg minél erősebb mező kívánatos. Ha ugyanis az (1) helyzetből gyorsan a (3) vagy (4) helyzetbe kapcsolunk át, úgy ezen helyzetekben a (+) vezetékről jövő áram az (R2)-őn, illetve (Rl)-en túl úgy oszlik meg a fegyverzet és mező között, hogy az áram nagyobb része a fegyverzeten és csak kisebb része folyik a mezőn át, mert a mező előtt fekvő (R2, R5), illetve (Rl, R5) ellenállásfokozatok ohmszáma lényegesen nagyobb, mint a fegyverzet elé kapcsolt kis (r) védőellenállásé és a fegyverzet az ellenerejét nem tudja éppen olyan gyorsan kifejteni, mint amilyen gyorsan acélművek daruinál az (1) helyzetből a (3) vagy (4) helyzetbe való átkapcsolás történni szokott. A gyorsítás tehát gyengített mezőnél lasabban és dacára ennek magas áramfölvétel mellett történik. Az indítás még kedvezőtlenebb mint egy mellékáramkörü motornál, mert utóbbinál a mező állandó marad. Az 5. és 6. ábra szerinti kapcsolásnál ellenben bár az indítási áram is az (1) helyzetből a (3) vagy (4) helyzetbe való átmenetnél az ellenálláscsökkenésnek megfelelően nő, azonban mivel a fegyverzetáram a föáramú mezőn folyik át, utóbbi és az indítási nyomaték erősbödik, illetve az indítási nyomaték ugyanazon értékénél az indítási áram kisebb, mint az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolásnál. Ha továbbá utóbbinál a bekapcsolásnál használt kapcsolás a kikapcsolásnál is megtartatik, mint ez egy ismert kapcsolásnál történik, úgy a fékezésnél is nagy áramlökések lépnének föl, mivel a (4) vagy (3) helyzetből az (1) helyzetbe való gyors visszamenetnél a mező nagyon megerősödne, ugyanis nemcsak az indítási ellenálláson át a hálózati áram gerjesztené, hanem még a fegyverzetből származó fékezési áramot is kapna. Az 5. és 6. ábra szerinti kapcsolásnál ellenben a mező a fékezésnél a kívánt értelemben gyengíttetik, ugyanis a fegyverzetfeszültségnek itt sohasem szabad nagyobbnak lenni a hálózati feszültségnél, mivel már ebben a határesetben sem fog több áram a hálózatból fölvétetni, következésképen nem fog több áram az (í) mezőn átfolyni. A késleltetés alatt tehát mezőáramgyengítés következik be, mely maga részéről ismét a fegyverzetben a fékezési áramot addig csökkenti, míg az új kontrollerállásnak megfelelő állandó állapot be nem következik. Az első két kiviteli alaknál természetesen a főmotor helyett .kompound Vagy mellékáramú mótor is alkalmazható, azonban a kapcsolás előnyei legélesebben az emelőüzemekben használatos főárama motoroknál tűnnek ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egyenáramú sűlvesztőfékkapcsolás a mótorfegyverzettel párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal való szabályozással, azáltal jellemezve, hogy a főáramú mótor a vezérlőkészülék bekapcsolásakor a sűlyesztésnek megfelelő első (1—4) helyzetekben a hálózati árammal főáramú karakterisztika szerint az utolsó (5, 6) helyzetekben mellékáramú karakterisztika szerint! kapcsoltatik. 2. Az 1. igényben védett egyenáramú sűlyesztőfékkapcsolás foganatosítási alakja, főáramú, vagy mellékáramú karakterisztika szerinti indításra, azáltal jellemezve, hogy a vezérlőkészüléknek a nulla helyzetből kiindulólag a