63926. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú süllyesztő fékkapcsolás a mótorfegyverzettel párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal való szabályozással

helés mellett is az állomásokra való lassú és pontos beérkezés válik lehetővé. A 120.320. számú német szabadalmi leírás által egyenáramú motorok indítására és fékezésére oly kapcsolási mód vált isme­retessé, melynél ugyanez a fékezési mód kerül alkalmazásba és a munkakapcsolás­ból a fékezési kapcsolásba való átmenet árammegszakítás nélkül létesíttetik. Emel­lett a rövidzárási fékezésre külön helyze­tek vannak kiképezve. A következőkben ismertetett elrendezésnél a munkahelyze­tek mellett nincsenek külön fékezési hely­zetek, elrendezve, hanem a munkahely­zetek, melyeknél a párhuzamosan kap­csolt ellenállások által átmeneti terhelés­nél a hálózatra való kapcsolás dacára fé­kezés lép föl, a kikapcsolásnál rövidzárás­fékezési helyzetekké alakulnak át. Az ellenállásoknak a fegyverzettel pár­huzamosan kapcsolása a hálózatra való nagy áramelvezetést létesít. Minden átme­neti vagy az önzárás határán lévő terhe­lésnél a hálózatra való kapcsolás csak a hirtelen gyorsítás miatt szükséges. A mo­tor ellenben egy bizonyos sebesség el­érése után hálózati áram nélkül rövidzá­rási fékezésben tovább futhat, ami a talál­mány értelmében az energiamegtakarítás érdekében történik és a munkahelyzete­ken kívül külön fékezési helyzetek nélkül egy segédhenger vagy segédkapcsolók al­kalmazása által válik lehetővé. A kontrol­ler tehát lényegesen kisebb lesz. A mellékelt rajz a találmány tárgyának három páldaképen vett kiviteli alakját mutatja. Az 1., illetve a 3. és 5. ábrákon a fő- és se­gédhengerek a szokásos módon kifejtve vannak föltüntetve, míg a 2., illetve 4. és 6. ábrák a hozzájuk tar­tozó sűlyesztési helyzetek soránál egysze­rűsített módon az áram lefolyását mutat­ják. Az első két kiviteli példánál (1—4. ábrák) egy főáramú mótor kapcsolása lát­ható, melynél a fegyverzet és a mező sű­lyesztési helyzeteknél egymással párhuza­mosan vannak kapcsolva, míg a harma­dik kiviteli példánál (5. és 6. ábra) a fegy­verzet és mező a vezérlőkészülék első sűlyesztési helyzeteiben sorba van kap­csolva. Utóbbi kiviteli alaknak az az előnye, hogy nagyobb az indítási nyoma­téka és a teher rövidebb idő alatt való gyorsítását teszi lehetővé, tehát mindenek­előtt acélmüvek daruihoz alkalmas, míg az első két kiviteli alaknál mellékáram­körű mótorkarakterisztika és azért válta­kozó terhelésnél egyenletesebb szabályo­zás adódik ki, mimellett a második kivi­teli alaknál az előtét és a párhuzamos el­lenállás különálló elrendezése következ­tében az elsőnél finomabb szabályozás válik lehetővé. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a mótor fegyverzete (a)-val. a me­zőtekercselése (f)-el, a féket leemelő és az egyik végén az (f) mezőtekercseléssel és a vezetékkel állandóan összekötött és elö­tétellenállással ellátott mágnes (m)-el, az (Ro, R5) kapcsoláspontokkal ellátott in­dítási és párhuzamos kapcsolás (R)-el, a védőellenállás (r)-el, a vezérlőkészülék főhengere (s)-el, a hozzátartozó szikraol­tótekercs (k)-val és a segédhenger, (h)­val van jelölve. A föhengernek öt (I—V) helyzete van az emelésre, hat (1—6) hely­zete a sűlyesztésre és közben két (Ho) és (So) nullahelyzete, melyeknél a sűlyesz­tési mozgás alatt utánfutási fékezés kö­vetkezik bé, amennyiben az összes többi helyzetekben bekapcsolt (m) fékleemelő­mágnes árammentes lesz úgy, hogy a fék működésbe lép. A (h) segédhenger az (s) főhengerrel oly módon van összekötve, hogy a föhen­gernek a nulláról a bekapcsolási irány­ban való forgatásakor az (1—4) helyze­tekben a „bekapcsolva" helyzetben van. A föhengernek az (5) helyzetbe való to­vábbforgatásakor a segédhenger a (4—5) átmeneti helyzeten túl a „kikapcsolva" helyzetbe kerül, amelyben úgy a főten­gelynek a (6) helyzetbe való továbbfbr­gatásakor, valamint a korábbi sűlyesztési helyzetek egyikébe való visszaforgatása­kor illetve az összes (I—V) helyzetekben megmarad és pedig az utóbbi esetben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom