63913. lajstromszámú szabadalom • Kenőkészülék vasúti kocsik tengelyeinek csapágyaihoz

(61)-nél egymással össze van kötve úgy, hogy a (3) tengelycsapot bizonyos hézag­hogy a (3) tengelycsapot bizonyos hézaggal körülvevő puha, rugalmas burkolatot képez. E burkolat egyik végét (az 1. ábra jobb oldalán) a tengelynek a) (3) csaphoz csatla­kozó végét körülvevő hasonlóan szö­vet vagy más puha anyagból való (8) gyűrű zárja el, míg másik végére hasonló puha, rugalmas szövetből való (9) süveg van erősítve. A (3) tengelycsap tehát tel­jesen elzárt térben foglal helyet és mint­hogy ezen zárt tér falai, külső oldalukon, áthatlan anyagból, pl. viaszos vászonból való burkolattal vannak ellátva, sem olaj ki nem juthat ezen elzárt térből, sem piszok, por, vagy víz nem juthat az olaj­hoz és a (3) tengelycsaphoz. A csapot ily módon teljesen körülvevő puha, rugalmas olaj szívó képességű bur­kolat kezdetben teljesen olajjal átitatva kerül a csapágyba. Az esetleges olajvesz­teség azáltal pótolható, hogy a (4) csap­ágycsésze (41 , 41 ) furatain át olaj töltetik az ágyba, mikor is a (7) kenőpárnák is megtelnek olajjal. Miután a (7, 7) kenőpárnák úgy vannak alkalmazva, hogy azok közvetlen a fém­ágy széleinél végződnek, a csap által föl­vett olajnak nincs alkalma a csaptól eltá­volodnia, hanem azonnal a súrlódó felü­letek közé juthat, hogy aztán ismét a má­sik kenőpárnának adassék át. A másik kenőpárnáról elvitt olaj sem megy ve­szendőbe, mert szórás folytán a szövet­hálóra kerül, ahonnét fölszívódás útján ha szükséges, a kenőpárnákhoz jut. Lát­ható, hogy az egész szövetháló egy olaj-* akkumulátor, mely a párnákat táplálja, melyből azonban az olaj el nem távozha­tik. Ezen készülék működését nem befo­lyásolja, sem az ágytokrészek egymástól való eltávolodása, lazulása, sem az ágy­tokon előforduló repedések (olajvesztss ágyak), a kenés folytonos és tökéletes. A csap tehát, a lehető legminimálisabb olaj­fogyasztás mellett folytonosan kellő mennyiségű kenőolajjal van ellátva és i így az eddigi kenőkészülékeknek a beve­zetésben említett hátrányai teljesen el vannak kerülve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kenökészülék vasúti kocsik tengelyei­nek csapágyaihoz, azáltal jellemezve, hogy a kenendő csapot, mely fölső ré­szére támaszkodik, bizonyos alkalmas hézaggal, egy puha, hajlékony, olaj­szivóképességű anyag veszi úgy körül, hogy a csap minden oldalon zárt tér­ben foglal helyet, mimellett e zárt tér hosszfalát két, a fémcsapágycsészét borító fémlemez két, lefelé hajlított hoszszélére szabadon lecsüngően erő­sített, egy-egy a csap két oldalára sza­badon, pusztán önsúlyának hatása alatt támaszkodó kenőpárnával fölsze­relt és végeivel egymáshoz erősített, olajjal telített ritka szövésű szövet, homlokfalait pedig egy a tengelyt kö­rülvevő gyűrű és az említett hosszfa­lat képező szövet széleire erősített, hasonló anyagú süveg képezi. 2. Az 1. pontban igényelt kenőkészülék foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a csapot körülvevő, olaj­jal telített szövet külső oldala áthatlan anyagból, pl. viaszosvászonból való burkolattal bír, az olaj kiszabadulásá­nak és por, piszok, víz stb. behatolá­sának meggátlása céljából. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN•

Next

/
Oldalképek
Tartalom