63906. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ismétlőfegyver átalakítására önműködő fegyverré

tett (14) csúszka emeltyűjéhez van erősítve. A (14) csúszkán a (15) rúgó hatása alatt álló (16) záróemeltyü van elrendezve. Az (5) csőre van reáerősítve a (17) gyűrű, amelyen a (18) fül van kiképezve. A (12) fogazottrúd egyik vége szabad, a másik vége a derékszögbe meghajlított (19) tolókar (20) támadási karjára van ráerősítve, a (19) tolókar a (2) fogantyúra oldhatóan van ráerősítve. A (20) támadási karra a (21) spirálrúgó (akár nyomó, akár húzó) egyik vége van erősítve, míg a másik vége az (5) csőhöz van erősítve, A (4) mozgócső végére egy, két, vagy több (22) gázfölfogó kupak van erősítve, mely kupaknak a lövedék mozgás^ irányába eső vége, a kupakba centrikusán vissza nyúló, kúposán alkotott gyűrű fölületté van kiképezve, mely fölület ma-< gassága a kupakok számának növekedtével nagyobbodó. E kupakokban centrikusán visszanyúló kúposán alkotott gyűrű fölületek szolgálnak a lőporgázok fölfogására. E (22) gázfölfogó kupakok alakját a 7. és 10. ábra hosszmetszetben, a 6. ábra keresztmetszetben tünteti föl. A haladó és forgó mozgással biró záródugattyús fegyvereknél a (19) tolórúd a 12. ábra szerint (23) kényszerpályává van kiképezve úgy, hogy az a záródugattyú fogantyúja fölé hajol és a (24) pálya tetőpontja, a fegyver tengelye irányába esik. A (19) rúdnak a tusa felé eső részén a (25) vezetőfül van elrendezve. A fönt leírt berendezéssel csak oly fegyvereket lehet önműködővé átalakítani, amelyek záródugattyúja a lövés pillanatában a billentyű hátrahúzása folytán rögzíttetik. A Mannlicher fegyvernél a billentyű hátrahúzásával a záródugattyú rögzíttetik. Azon fegyvereknél, amelyeknél a billentyű hátrahúzásával a záródugattyú nem rögzíttetik, a billentyűt olyan kapcsolatba hozzuk a záródugattyúval, hogy annak hátrahúzásakor a billentyükar a záródugattyú megfelelő részeben kiképezett toldatba a Mannlicherhez hasonlóan kapaszkodjék, miáltal a záródugattyú rögzítve marad. A berendezés működése a következő: Képzeljük például a Mannlicher M. 95 fegyvert megtöltött és a záródugattyút mozgásképes állapotban. Ha ezen állapotban a már a fegyveren meglévő gyújtó emeltyűt, azaz a ravaszt meghúzzuk, a lövedék a töltény hüvelyében lévő lőpor explózió ja és az így keletkezett gázok expanziója folytán a (3) csövet elhagyja. A lövedék nyomán expandáló gázok a, (4) mozgó csőre erősített kupak centrikusán visszanyúló kúposán alkotott gyűrű fölületébe ütköznek. A kupak a lövedék haladás irányában elmozdul és magával húzza a (4) mozgócsövet, mellyel elmozdul a vele egy darabból álló csúszka és a záródugattyú hosszának megfelelő útat megfutván, megfeszíti a csúszka záróemeltyűjébe erősített spirálrúgót, míg a csúszkán lévő (16) záróemeltyű horogja, melyet a (15) rúgó tart állandóan lenyomott állapotban, beakad a (17) hüvely (18) fülébe, miközben a (11) fogazottrúd, mely a fogaskerék útján a (12) fogazott rúddal, utóbbi a (20) támadásikar útján a (19) tolórúddal van kapcsolva, rögzítve marad. Miután a lövedék már elhagyta a (3) csövet és a ravaszt Ujjúnktól szabaddá tettük, vagyis a ravaszt hátrahúzott állapotából előre engedtük, a záródugattyú mozgásakadálya megszűnik. Ebben a pillanatban a (13) spirálrúgó kezd összehúzódni, a (11) fogazottrúd a (14) csúszka felé közeledik és mikor mozgása ezen irányban megszűnik, a csúszkában elhelyezett (15) rúgó a (16) emeltyűt a csúszkára lenyomja, s ekkor a hüvely füléből kihúzható lesz. A (13) rúgó a (11) rúdat a csúszka felé húzza, a (11) rúd forgásba hozza a (9) fogaskereket, mellyel a (12) fogazottrúd kapcsolódik. A (12) rúd ellenkező értelemben mozogván, mint a (11) rúd, nyomást gyakorol a (20) pofa által a (19) tolókarra, mely az (1) záródugattyú (2) fogantyújára oldhatóan van