63877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés igen finoman elosztott folyadékokkal és suspensiókkal végzett kémiai reakciók és hőtechnikai műveletek foganatosítására

— 2 — A ventilátor a gázt a készülékből kiszívja s az (m) íutőszerkezeten át visszanyomja a reakciótérbe. A működési mód a következő: 1. Példa. Oldat szárítása a szilárd maradék termelése céljából: először a ventilátort és a fűtőtestet üzembe helyezzük s a berendezést kellően megmelegített levegővel töltjük meg. Ezután a folyadékot a (c) fúvókákon át finoman elporlasztva nyomjuk vagy fújjuk a szekrénybe, melyben a meleg légárammal rögtön elegyedik s azonnal megszárad. A szilárd porrészecskék lehullnak vagy az ütközőfölületeken halmozódnak föl. A nedves levegő leszívatik. Hogy a légárammal elragadott kis anyagrészecskék is visszanyeressenek, a (h) kondenzátor vízhűtését üzembe helyezzük; a nedves gáz az (n) hűtőlapra ütközik s kényszermozgásúan vezettetik annak mentén. Ezen hűtőlap közfallal bír, miáltal a kondenzátorban a hűtővíz ellenáramban vezethető. A hideg víz (o)-nál lép be a hütőcsövekbe (3. ábra) s (p)-nél lép ki fölmelegedett állapotban. Ennek folytán a gázban fokozatos ködképződés mehet végbe úgy, hogy az elragadott por nagyobb szemcsékké egyesülhet s könnyen rakódhat le a szita- és ütközőfölületeken, melyekről egyszerű kopogtatókészülék révén hullatjuk azt le a kondenzátor alsó kúpos részébe. A kondenzátor másik részében, mely az (n) hűtőlap másik oldalán van, a csöves hűtőszerkezet a gőzt teljesen kondenzálja s a gázt teljesen megszárítja. A kondenzfolyadék a kondenzátor alsó kúpjának elkülönített részében gyűl össze. A kondenzátorból kilépő meleg hűtővíz azonnal újból fölhasználható arra, hogy az (m) fűtőtest első részében, vagy egy külön fűtőtestben az (a) reakciótérbe visszavezetett gázokat újból előmelegítse, ami által a meleg egy részét visszanyerjük. A fűtéshez természetesen gőz helyett tetszés szerinti hőforrást használhatunk. A fölmelegített gáz az (a) reakciótérbe tereltetik vissza s így tehát körben mozog. A reakciókészülék egyszerűsítése céljából ajánlatos a reakciótérben kis alnyomásról gondoskodnunk, nehogy tömítetlen részeken át anyagveszteségek léphessenek föl. E célból a ventilátor előtt vagy mögött (k), illetve (q) szabályozótolatytyút s a légvezetékekben (1), illetve (r) elágazásokat alkalmazunk, ami által az alnyomást beszabályozhatjuk. A berendezés lehetőleg kis térre van egyesítve, az összes porvezető csövek rövidek és függélyesek. A készülék hőszigeteléséről és tisztíthatóságáról is gondoskodunk. A készülék anyaga a tekintetbe jövő folyadékoknak és gázoknak megfelelően választandó meg. A méretek természetesen a kívánt teljesítménytől függenek; bizonyos méretek, mint pl. az (a) tér magassága, a (g) vezetékek keresztmetszete, stb. bizonyos alsó határral birnak, mely a szárítási sebességtől s az illető anyag lerakodási sebességétől függ. Ennek megfelelően állapítandó meg a gáznak a készüléken való átáramlási sebessége is. 2. Példa. Ha oldatok beszárításáról vagy koncentrálásáról légkizárás mellett keli gondoskodunk, pl. az oxydálás meggátlása vagy a szárítással egyidejűleg egy reakció foganatosítása céljából, akkor ezt is körmenetben végezzük. Az üzem kezdetén a (k, 1) részek révén a készüléket a tekintetbe jövő gázzal, pl. (N, C02), füstgáz, (H, NH3), (S02) stb. kiöblítjük s megtöltjük s azután az előbbi példa szerint dolgozunk. A gáz pótlására, illetve koncentrációjának állandósítására a ventilátor előtt megfelelő gázmennyiségeket pótolhatunk. A gáz összetételét önműködő gázelemző berendezésekkel ellenőrizhet-^ jük. Ily módon pl. neutrális gáz jelenlétében oxydáció kizárásával készíthetünk száraz csávakészítményeket, vagy koncentrált érzékeny növénykivonatokat, gyümölcsnedveket s általában oly oldatokat, melyek összetételük folytán gyorsan s levegő kizárása mellett szárítandók. 3. Példa. Ha nem annyira szárításról, mint kémiai reakcióról, pl. aluminiumhydroxydnak magasabb hőfokon aluminiumsókból való kícsapásáról van szó,