63852. lajstromszámú szabadalom • Gyorssajtó

- 2 — 3—5. ábrák a koesifék pofáinak hajtását ábrázolják, kereszt- és hosszmetszetben és alaprajzban. A 6. ábra a fékpofák keresztmetszete és azok önműködő leemelésére szolgáló rugóval. A 7. és 8. ábrák a kocsifékezés módosítását hydraulikus hajtással, oldal- és homloknézetben tüntetik föl. A 9—11. ábrák nagyobb léptékben a hydraulikus fékezést mutatják. A 12. ábra a hydraulikus fékezés szabályozását ábrázolja. A 13—15. ábrák a nyomóhenger fékezésének egy foganatosítási alakját három állásban tüntetik föl. Az (a) kocsi (1. 1—6. ábra), mely a kocsipályán ide-oda gördül, vagy csúszik, két oldalán (b) vezetősínekkel bír. Ezekhez támaszkodnak a (c) fékpofák, melyek a (d) excentertengelyek elforgatása által működtettetnek, melyek a kocsifutópálya két oldalán szilárdan elrendezett (e) ágyakban forognak. Az elforgatás a kikapcsolóműről történik az (f, g, h, j) csuklósemelők által, mimellett a (h) és (j) emelők az (i) tengely által össze vannak kötve és vonórudak által a (d) excentertengelyeken szilárdan megerősített (k) és (1) emelőkre hatnak. A (c) fékpofáknak a (b) vezetősínekről való leemelésére (m) rugók szolgálnak (1. 6. ábra). Az 1—5. ábrákon föltüntetett foganatosítási alak azt mutatja, hogy a kocsit lefékező fékpofák mechanikus úton vezéreltetnek. Lehet a fékpofákat hydraulikus úton is vezérelni éppúgy, mint a kocsinak közvetlen hydraulikus fékezése is lehetséges. Ily foganatosítási alakot tüntetnek föl a 7—12. ábrák. A (b) vezetékekhez támaszkodnak az (o) fékrud&k (n) nyomóhengerdugattyúi. Az (o) fékrudak a (p) pont körül lengenek (11. ábra). A fékrudaknak a vezetékekről való leemelésére a (q) rugók (11. ábra), a kocsifutópályától való távolság szabályozására pedig az (r) csavarok szolgálnak. Az (n) nyomóhengerdugattyúk egymás között és a (t) nyomáslétesítővel (12. ábra) csővezetékek által vannak összekötve. (s)-Sel szellőztető- és töltőcsavarok vannak jelölve. A (t) nyomáslétesítőben az (u) dugattyút (v) szögemelő és (w) rúgó befolyásolja, mely utóbbi a 12. ábrán megfeszített állapotban van föltüntetve. Egy nyomóhenger fékezése van a 13., 14. és 15. ábrákon föltüntetve és pedig a 13. ábra egy lendkerékféket tüntet föl a nyomóhengerfékkel összeköttetésben, a sajtó működése közben. A, 14. ábra ugyanezen nézet a gép fékezett állapotában. A 15. ábra oldalnézetben azon állást tünteti föl, amelyben a lendkerékfék és nyomáshengerfék kézzel fékeztetnek le azon célból, hogy nyugalmi állapotban a gépet forgatni lehessen annélkül, hogy a bekapcsolótengely a gép kapcsolására forgattatott volna. Az (1) kikapcsolótengelyen a (2) fékgörbe van megerősítve, melyen a (3) fékoldóemelő állítócsavarjával nyugszik, mely a (4) fékemelővel van összekötve. Ez utóbbi az (5) állványon van fölfüggesztve és a lendkeréktengelyre működő (6) fékgyűrűt működteti. A (3) fékoldóeralőhöz van kötve a (7) kapcsolótag, mely a (8) szögemelő vei van összekötve, melynek forgáspontja ygyanesak az (5) állványban van. A (8) szögemelő alsó végén állítócsavarral és (9) anyával van ellátva, mely a gép kikapcsolásakor a (10) bütyökre nyomást gyakorol, mely a (11) kar egyik végén lazán lengően van fölfüggesztve. Ezen kar forgáspontja ugyancsak az állványban van; egyik vége a (12) csuszkába nyúlik be, mely a (13) összekötőrúdon van megerősítve. Ha az (1) kikapcsolótengelyt forgatjuk, a (3) fékoldóemelőn lévő csavar a (2) fékgörbére lép (14. ábra). Evvel a (4) fékemelő a (6) féktárcsában lévő fékgyűrűt fogja működtetni, egyidejűleg a (3) emelő megrántja a (7) összekötőtagot; a (8) szögemelő elforgattatik és ennek (9) állítócsavarja sülyesztetik, míg a (10) bütyökre fölfekszik. Ezen bütyök a (11) karral van összekötve, mely másik végével a (12) csuszkát és evvel a (13) rudat emeli föl és a (14) fékemeló ée (15) fékgyűr íí segítségével a (16) nyomáshengert fékezi.