63843. lajstromszámú szabadalom • Tetőcserép

néhány (a rajzon fölttintetett kivitelnél há­rom) vízlevezető (a') hosszhorony ágazik ki, melyek a (c) haránthoronyban lévő vizet közvetlenül levezetik. Ezen (a') hosszhornyok célszerűen akként vannak elrendezve, hogy a tetőn elhelyezve az egymás alatt fekvő cserepek (a) hornyai egy vonalba esnek (6. ábra). A tetőcserép mindkét fölső hossz­szélén negyedkör keresztmetszetű (a") vá­jatok vannak kiképezve, melyek két-két szomszédos cserép hosszélének találkozá­sánál egymást egy az (a') hornyokhoz ha­sonló hosszhoronnyá egészítik ki. A teljes keresztmetszetükkel szabadon maradó víz­levezető hornyok kiképzése folytán csak igen ritkán fordul elő az, hogy ezen hor­nyok hirtelen záporesők alkalmával nem képesek minden vizet levezetni. Ily esetben a hornyokon túllépő víz természetesen a hornyok mellett lévő kapcsolóhornyokba lép és ezek által levezettetik. A tetőcserép alsó (i) fölületéből (5. ábra), mely fölület a 3. ábrán függélyes sávozás által van föltüntetve, (k) bordák nyúlnak ki, melyek oly magasak, hogy külső szélük az (a, b) hosszhornyokat alul határoló (1) fölülettel (3. és 5. ábra) egy síkban fekszik. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy a tető­cserép a tetőléceken csaknem teljes széles­ségével fekszik föl. A (k) bordák csak kes­keny alsó szélükkel fekszenek a tetőléceken •úgy,' hogy a bordák között nagy légtér ké­peztetik, ami a tetőlécek elrothadását gá­tolja meg, mert ha valamely cserép meg­sérülése folytán víz jut a tetőlécre, az gyorsan megszárad. Az (1) fölület egyúttal a tetőcserép legalsó fölületét képezi, mely­ből csakis a két (m) fölfüggesztő orr nyű- I lik ki. A (c) és (d) haránthornyok és az azokat határoló cserépfölületek mélyebben feksze­nek, mint a cserép legfölső (n) fölülete, úgy, hogy a fölső cserépsorok úgy illeszkednek az alsó cserépsorokhoz, hogy az agész tető I egyetlen síkot képez, melyből semmiféle i cseréprész nem nyúlik ki. SZABADALMI IGÉNYEK. í. Tetőcserép, jellemezve egy (a) vízlevezető hosszhorony és egy ezzel közlekedő (c) vízlevezető haránthorony által, melyek mellett egy (b) kapcsoló haránthorony, illetve egy (d) kapcsoló hosszhorony van elrendezve, mimellett a tetőcserép ellenkező hosszszélén egy lefelé nyúló (b) horonyba kapaszkodó (e) kapcsoló hosszléc és emellett egy a vízlevezető (a) hosszhornyot csupán túlfödő, de abba be nem nyúló (f) hosszszél, a cserép ellenkező harántszélén pedig a (d) kap­csoló haránthoronyba kapaszkodó (g, g') kapcsoló harántlécek és a vízlevezető (c) haránthornyot csupán átfödő, de abba be nem nyúló (h) harántszél van elren­dezve. 2. Az 1. igénypontban jellemzett tetőcserép kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (c) vízlevezető haránthoronyból több a tetőcserép fölületén végignyúló (a') hosszhorony ágazik ki. 3. Az 1. igénypontban jellemzett tetőcserép kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a haránthornyolás a cserép fölső (n) fölületéhez képest oly mélyen van el­helyezve, hogy a fölső cserépsor alsó széle ezen hornyolásba helyezve a cse­rép fölületéből nem áll ki, azon célból, hogy teljesen sima tetőfölület létesít­tessék. 4. Az 1. igénypontban jellemzett tetőcserép kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy alsó fölületén (k) bordák vannak ki­képezve, melyek alsó szélei a hossz­hornyolást alul határoló (1) fölülettel egy síkban fekszenek, oly célból, hogy a cserép a tetőléeeken csaknem egész szé­lességében feküdjék föl. (1 rajzlap melléklettel.) PALLM RÉSZVÉT TÁRSASÁG NYOMDÁJA FIULAPESTBH

Next

/
Oldalképek
Tartalom