63842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szegény arany- és ezüstércek dúsítására flottációval

áteresztőnyílással bír és (18) vezetéke két végén nyitott, miáltal érccel kevésbbé tömödhetik tele és a nyitás és elzárás is, aránylag kisebb erővel történhetik. A (14) gyürüs csatornákból (F) csöveken át eltávozó fémdús I-sö felzék (FI) fölfogó-ítölcsérekbe, azokból pedig (F2)í ferde csatornán át olajelválasztókészülékbe jut. Ez lényegében több egymás mellett kissé mélyebben elrendezett (30) aránylag magas edényből áll, melyek fenekükön (30') leeresztőcsappal, illetve elzárószerkezettel, fönnt pedig a szomszédos mélyebben fekvő (30) tartányba tor-: koló (31) átömlőcsatornával vannak ellátva. Az első baloldali (30) tartányban a beömlött olaj, sav és felzék fajsúlya szerint helyezkedik el. Legfölül van a könnyű olaj, valamint a legtökéletesebben föltárt ércrészek, melyek olajjal teljesen be vannak vonva, legalul van a sav és a vízáram által tovaragadott Il-ik felzék egy kisebb része, középen pedig olaj savkeverék. Mivel az (F2) csatornából folyton áramlik be keverék, melyből az olaj és a tökéletesen föltárt ércrészek mindig fölül helyezkednek el, a (31) csatornán át az olaj, valamint a tökéletesen föltárt ércrészek átömlenek, míg az első (30) tartányban a savménnyiség folyton nőni fog. A tartány mellett foglalatoskodó munkás akkor, midőn az első (30) tartányban már sok sav fölgyúlt, azt a (30') elzárócsapon át lebocsátja, ahonnan az a (t) gyűjtőtartányba jut. A többi húrom (30) tartányban az előbb említett folyamat is. métlődik úgy, hogy végül a legutolsó tartányból fölül (o3) vezetéken át már tiszta olaj távozik és jut az (o5) olajtartányba, míg ezen három tartányból alul az (F3) elvezetőcsöveken át olajos I. felzék távozik, mely (F4) csövön át az (rl) röpítőkészülékbe jut; ebből a nemesfémben gazdag száraz dúsított részek (F5) csatornán át jutnak a szállító-kocsiba, míg a különválasztott olaj (o4) vezetékkel torkollik be az (o3) olajcsőbe. A (10) keverőköpükből alul levezetett kever, >k (fl) csöveken át a lejtős (f2) gyüjtőcsőbe, onnan pedig a (tl) gyűjtőtartányba jut. A (tl) gyűjtőtartány (f4) elvezetőcsöve elzárószerkezettel bír, melyen át a (tl) tartány tartalma időszakosan a (39) különválasztóba bocsáttatik, mely részletesen 5. és 6. ábrákon van föltüntetve. Lényegében áll a (31) függélyes tengelyre ékelt csúcsával lefelé fordított, fölfelé nyitott, aránylag csekély lejtésű (39) kúpos tárcsából, melynek kerülete alatt fölül nyitott, gyűrűalakú (33) körcsatorna van elrendezve, melynek fenéklapja (f5) elvezetőcső kiindulási helye felé lejt. Ezen (39) kúpos tárcsa kerületéhez közel torkollik be a tárcsa forgásirányával egyező értelemben az (f4) cső, míg a tárcsa középrészében kissé befelé irányított (32) cső oldalnyílásain át a tárcsa forgásirányával ellenkező értelemben az (s3) savvezetéken át érkező meleg savas víz áramlik ki. A kúpos tárcsa legalsó részében a forgástengelyhez közel (34) áttörések vannak, alattuk pedig csúcsával fölfelé néző, (35) kúpos tárcsa, melyet (36) gyűrűs csatorna vesz körül. Ezen készülék működési módja a következő: Az (f4) csövön át érkezik a savas vízzel kevert Il-ik felzék és a meddő anyag, mely a gyorsan forgó (39) tárcsa hatására szintén körforgó mozgást nyer. A (32) csövön át érkező meleg savas víz mennyisége akkora, hogy annak egy része a (34) alsó nyílásokon kiömlik, másik része azonban a tárcsa szélén túlfolyva, a (33) gyűrűs csatornába jut. A (39) kúpos tárcsa tehát állandóan kifelé áramló folyadékkal van tele. Az (f4) csövön érkező meddő részek az olajos felzéktől különválnak, amennyiben a nagyobb fajsúlyú olajtalan meddő anyag a nehézségi erő folytán legyőzve a röpítőerőt, a (39) tárcsa lejtős fölülete mentén a középpont felé csúszik és végül a (32) csövön át beáramló savas víztől a (34) áttörésekbe bemosatik, és (35) tárcsán, illetve (36) csatornán át az (m) elvezetőcsőbe jut. Ellenben az olajos felzék kisebb fajsúlya folytán lebegve marad a savas vízben, erre tehát a (39) kúpos tár-