63842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szegény arany- és ezüstércek dúsítására flottációval
hez nem és így csak azokat képes a folyadék fölszinére emelni, melyek fölülete a meddő részektől teljesen ment lévén, annak egész részéhez tapad. Jelen találmány az eddig ismert floiációs eljárásoknak fönntebbiekben előadott jelentékeny hátrányait küszöböli ki és ezáltal teszi lehetővé, hogy míg a régi eljárásokkal a fémkihozat 40—60%, addig ezen új eljárásnál ez 80—90%-oi tesz ki. Lényege egyfelől, hogy a finomra megőrölt ércet száraz állapotban víztől mentesen keveri össze bensőleg olajjal, miáltal biztosítva van, hogy a megőrölt ércnek minden részecskéje olajjal érintkezésbe juthat és fémes részei olajjal tényleg be is vonódhatnak, másfelől segélyével nemcsak a tökéletesen föltárt ércrészek választhatók külön, melyek olajjal bevonódva ezáltal kisebbé vált fajsúlyuknál fogva a víz szinéig emelkednek, hanem külön választhatók a tökéletlenül föltárt ércrészek -is, melyek nagyobb fajsúlyuknál fogva a víz szinéig nem emelkedhetnek, hanem a meddő részek fölött a folyadékban lebegnek. További előnye még jelen találmánynak, hogy az eljáráshoz fölhasznált olajat és savat ismét viszszanyeri és újból fölhasználja, mi az eljárás költségeit a lehető legkisebbre csök -kenti. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja: Az 1. ábra az összberendezés vázlatos elrendezését, a 2. ábra a berendezéshez tartozó keverőköpüt, nagyobb léptékben, részbeni függélyes hosszmetszetben, a hajtószerkezettel együtt, a 3. ábra metszetet 2. ábra 3—3 vonala szerint, a 4. ábra a 2. ábra szerinti (10) köpünek fölülnézetét, az 5. ábra a berendezéshez tartozó (39) különválasztónak függélyes metszetét, nagyobb léptékben, mely a meddő részeknek a félig föltárt részektől való különválasztására szolgál, a 6. ábra 5. ábrához tartozó fölülnézetet tüntet föl. A berendezés több főrészből áll: 1. ábrán legfölül vannak a (3, 4) keverőktszülékek, melyekben az előzetesen megőrölt érc olajjal kevertetik össze. Az olajjal egyenletesen összekevert anyag (8) elosztókészüléken át a (10) keverőköpükbe jut, melyekhez (sl) vezetéken át hígított meleg sav is vezettetik. Ezen keverőköpükben választódik szét a tökéletesen föltárt anyag (I-ső fölzék) a meddő, valamint a tökéletlenül föltárt anyagtól. Az J-sö felzék (39) olajelválasztóban és (rl) copítőkészülékben vátdsztatik külön az olajtól, víztől és savtól, és (F5) csatornán át< elvezethető; a tökéletlenül föltárt és csak részben olajjal bevont anyag, vagyis a íl-ik felzék és a meddő anyagok pedig a (39) elválasztóban válnak széjjel, ahonnan a Il-ik felzék (r2) röpítőben választatik külön az olajtól és savtól és (f6) csövön tiszta állapotban elvezethető, míg a meddő részek (r3) röpítőkészüléken választatnak külön a savas víztől" és olajtól, és száraz állapotban (ml) csövön át el vezethetők. Az (r2, r3) röpítőkészülékekben különválasztott folyadék a (40) olajválasztóban választatik el olajra és savra és az (o5) olajtartányba, illetve (s8) savtarlányba jut. Az olajat (c) körszivattyú szállítja ismét újbóli kihasználás céljából rendeltetési helyére, a savat pedig (cl) körszivattyú, miután előzőleg a sav az (slO) tartányban a kellő hőfokra fölmelegíttetett. Az egyes fölsorolt részeknek leírása, működési módja és együtthatása a következő: A (3) és (4) kéverőkészülékek önmagukban ismert berendezések, melyek aránylag hosszú hengerben, forgathatóan elrendezett csavarfölületből állanak. Ezen hen-1 gerek (7, 7) végei kúposán kissé összeszűkülnek, az olaj kifolyásának, megakadályozására. Az első (3) keverőkészülék (2) garatjába vezettetik be kellő arányban az előzetesen finomra megőrölt és szitált érc, valamint (ol) csövön át az olaj.
