63841. lajstromszámú szabadalom • Stabilizálóberendezés

érő irányváltozásának beállta után követ- I kezzék be, szükséges, hogy a (23) servomótortolattyú záró részeinek elmozdulása az (52) nyílásokhoz képest a (23) servomótortolattyúnak bármekkora elmozdulásánál is igen kicsiny legyen. Ezt a föltételt a (27) ellentolattyúnak mégfelelő mozgatásával lehet teljesíteni. Az ellentolattyúnak mozgatására a (30) dugattyú szolgál, melynek (38) dugattyúrúdja az (53) hengerből, ennek másik végén is ki van vezetve. A (38) dugattyúrúdnak a hengerből kinyúló végén a (34) katarrliaktdugattyú van kiképezve. A katarrhaktdugattyú a (36) katarrhakt-* hengerben mozog; a hengernek a dugatytyú által képezett két kamrája között a (37) furatok létesítenek összeköttetést, melyek átvezető harántmetszetének szabályozására a (38) dugattyúrúdnak egy furatában, kézi kerék segélyével beállítható (35) szeleptű szolgál. Ha a szeleptű a záró helyzetben van, a katarrhakthenger a (38) dugattyúrúddal együtt mozog el, amikor is a két (40) rúgótámasztó gyűrű között elrendezett (58) rúgót összenyomja. A (40) gyűrűk a katarrhakthengeren eltolódhatnak és egyrészt a katarrhakthenger egy válldarabjának, másrészt pedig az ennek végére fölcsavarolt és a rúgófeszültség szabályozására is szolgáló (39) csavaranyának hatása alatt vesznek részt a katarrhakthengernek egyik, illetve másik irányú moz-. gásában. A katarrhakthenger az (53) servomótor-hengernek nyújtványát képező (54) hengeres öntvényben van elrendezve; a katarrhakthengernek kifelé való mozgását az öntvénydarabba becsavarok (41) gyűrű határolja. A katarrhakthengeren az (54) öntvénydarabnak egy hasítékában mozgó (42) csap van kiképezve, mely a kétkarú (43) emeltyű egyik karjának végén kiképezett villával kapcsolódik. A (43) emeltyű a (44) csapon van ágyazva, mely az (55) vezetékek között vezetett (56) tartóra van szerelve. Az (56) tartó az (57) csavarorsóval van mereven összekötve úgy, hogy a kézi kerék gyanánt kiképezett (45) csavaranyának forgatásával a (44) csapot el lehet állítani. A (43) emeltyűt a (46) hajtórúd köti össze a (27) ellentolattyúval. Az imént leírt rudazat akként van méretezve és beállítva, hogy a (43) emeltyű a (17) forgattyúval párhuzamos és a (38) jdugattyúrudra derékszög alatt áll, amikor a röpülőgépnek hosszanti középvonala vízszintes helyzetben van és, hogy ugyanekkor a servomótornak vezérműve és dugattyúja is a középállásban van. Ha a röpülőgépnek hosszanti középvonala a vízszintes helyzetből kitér, pl. ha a gép az (I) nyíl irányában elfordul, akkor a (17) forgattyú nyugalmi helyzetében marad. Az ekkor föllépő jelenségek ugyanazok, mint amelyek föllépnének, ha a röpülőgép maga nyugalomban volna és a (17) forgattyú a (II) nyíl irányában fordulna el, ezért a működési mód ismertetésének egyszerűsítése céljából ez az utóbbi eset van a következőkben föltételezve. Ha a (17) forgattyú a (II) nyíl irányában elfordul, a (24) vezértolattyú jobbról balra mozog, mely. mozgást a (23) servo-t mótortolattyú pontosan követi úgy, hogy a (30) servomótor-dugattyú is az (53) hengerben balról jobbra tolódik el és az (59) forgattyú útján a stabilizáló szerkezeti részt akként működteti, hogy ez a röpülőgépet az (I) nyíl irányában forgatható nyomatékkal ellentétes irányban forgató nyomatékot létesít. Ugyanekkor a (30) dugattyú az (58) rúgó hatása ellenében a katarrhakthengert is magával viszi, ha a (35) szeleptű a (37) furatokat elzárja úgy, hogy a (43) emeltyű és a (46) hajtórúd a (27) ellentolattyút is jobbról balra tolja el. A (27) ellentolattyú a (23) servomótortolattyút bizonyos kis késéssel követi úgy, hogy a servomótor löketváltozása közvetlenül azután következik be, amikor a (24) vezértolattyú, a (17) forgattyúnak az (I) nyíl irányában való elfordulása következtében, balról jobbra kezd mozogni. A (17) forgattyúnak ez az elfordulása, amint az