63839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazántápvíz előmelegítésére

szes gőz az (a) primér előmelegítőben csapódik le, a (p) csövön át csakis csapa­dékvíz folyik át a (b) szekundér előmele­gítőbe. Ez a (p) cső a (b) szekundér elő­melegítőnek feneke alá nyúlik úgy, hogy a (p) csőben oly magasságú vízoszlop van bezárva, mely a gőznek átmenetét az (a) primér előmelegítőből a (b) szekundér előmelegítőbe csakis akkor engedi meg, amikor a gőznyomás a kívánt értéket el­éri. A (p) csőben lévő vízoszlopnak nyo­mása azonban kisebb azon nyomásnál, melynél a gőzt a (c) kondenzátorba be­vezető (g) szelep kinyílik. Hogy a levegőt az (a) primér előmelegítőből könnyebben lehessen kiűzni, a (p1 ) cső van alkal­mazva, mely a primér előmelegítőnek egy mélyen fekvő pontjától indul ki és a (b) szekundér előmelegítőben, az (r) áttört csőnél magasabban elhelyezett (r1 ) áttört csőhöz csatlakozik úgy, hogy ezen a vezetéken át, az (s1 ) szelepnek nyitá­sánál folytonosan, vagy időszakosan tá­vozó levegő kisebb ellenállást talál. Hogy a fűtőgőzöknek szabványos nyomása akkor is fönntartható legyen, amikor az (e) cső nem szolgáltat elég fáradt gőzt vagy annak gőzszolgáltatása időszakos, vagy szabálytalan, a (4) szelep van alkal­mazva, melyet az (5) membrán önműkö­dően nyit és zár úgy, hogy a (4) szelep gőzt vezet be a (6) segédvezetéken át va­lamely gőzforrásból pld. egy többszörös expansióval dolgozó gőzgépnek kis nyo­mású gőzgyüjtőjéből a primér előmelegí­tőbe, ha az (e) csőben a nyomás bizonyos előre meghatározott nyomásnál kisebbé válik. A (4) szelepet a hőmérsékletnek hatása alatt működő szabályozó is nyit­hatja vagy zárhatja, mely a tápvizet ve­zető vezetékben akként van elrendezve, hogy a (4) szelep a kazánba betáplált táp­víz hőmérsékletének megfelelően nyílik és záródik. A berendezésnek egy további foganato­sítási alakjánál (4. ábra) az (a) primér előmelegítő befecskendezési előmelegítő gyanánt van kiképezve, a tápvizet pedig a főgép által hajtott (d) tápvizszivattyú szi­vattyúzza be az (a) primér előmelegítőbe, ' melyben a tápvizet az (e) csőből jövő fá­radt gőz előmelegíti és melyből az előme­legített tápvizet egy független hajtású (d1 ) tápszivattyú közvetlenül vagy egy nagy nyomású gőzzel fűtött, felületi előmelegí­tőn át a gőzkazánba nyomja, A (d1 ) szi­vattyúnak a (z1 ) gőzszelepét az (y1 ) úszó nyitja és zárja. Az (a) primér előmelegítő a (b) sze­kundér előmelegítővel a (h) visszacsapó­szelep és a (p) vezeték útján van össze­kötve úgy, hogy az (e) csőből az (a) pri­mér előmelegítőbe bejutott és itt nem kondezálódott gőz a (b) szekundér elő­melegítőbe áramlik át. Az a nyomás, melynél a gőz a primér előmelegítőből a szekundér előmelegítőbe átáramlik, a (h) szelep terhelésének és az áttört (r) cső fölött lévő vízoszlop nyomásának össze­gével egyenlő. Ha ezen vízoszlop elég ma­gas, a (h) szelepet terhelni ném kell és ekkor ez a szelep csakis arra szolgál, hogy a víznek útját a (b) szekundér előmele­gítőből az (a) primér előmelegítőbe el­zárja, ha ez utóbbiban a nyomás egy bi­zonyos nyomásnál kisebbé válik. Ennél a foganatosítási alaknál a levegő a gőzzel együtt távozik a (p) csövön át úgy, hogy az (a) primér előmelegítőnek kondenzáló hatása igen nagy mértékben növekedik és a fűtő gőznek és tápvíznek hőmérsék­lete között a különbség igen csekély. A primér előmelegítőt a szekundér előmele­gítővel összekötő (p) csőbe a (b) szekun­dér előmelegítőben elrendezett és a hő­mérsékletnek hatása alatt álló (w) szabá­lyozó által nyitott és zárt (x) szelep van beiktatva, az (a) primér előmelegítő pe­dig a (g) visszacsapószelep segélyével van a (c) kondenzátorral összekötve. Ha a fűtőgőznek mennyisége nagyobb annál a mennyiségnél, mely a primér és a sze­kundér előmelegítőben lecsapódhatik, a gőznyomás, az (x) szelepnek részleges el­záródása következtében, növekedik és a gőzfölösleg a kondenzátorba megy. A (p) cső a berendezésnek egy másik fogana­tosítási alakjánál közvetlenül az (e) cső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom