63824. lajstromszámú szabadalom • Töltőáramkör, melyben megfelelő váltakozó áramforrás segélyével villamos energiagyűjtőkészülék töltése megy végbe
- Megjelent 1914. évi május hó 83-án. MAGY. jgjK KIR SZABADALMI jBw HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63824. szám. VII/g. OSZTÁLYTöltőáramkör, melyben megfelelő váltakozóáramforrás segélyével villamos energiagyűjtő-készülék töltése megy végbe. SIGNAL-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 junius hó 23-ika. Gyakran fölmerült az a föladat, hogy villamos energia gyűj tőkészülékbe, pl. kondenzátorba gyűjtendő, s ez az energia szikraköz, fényív, vagy hasonló készülék segélyével kisütendő. Bizonyos célokra pl. az úgynevezett hangzó szikrával való dróttalan távírásnál, fényképezésre szolgáló készülékeknél, szikrafény segélyével történő gyors mozgásfolyamatoknál stb. nagyon fontos, hogy ezek a kisülési folyamatok lehetőleg tökéletes szabályossággal menjenek végbe. A szikraköz táplálására a legtöbb esetben ismert módon rendes váltóáramfejlesztőket, pl. dinamógépet használnak, melynek segélyével az illető gyűjtőkészüléket másodpercenkint néhány száz periódussal biró árammal töltik s az energiát azután a szikraközön i át kisütik. Emellett a föllépő szikraszám a dinamógép váltakozási számától függ s a berendezés, aszerint, amint a gép és a szikraköznek kisülési feszültsége közötti viszonyt megszabják, akként foganatosítható, hogy vagy minden egyes váltakozás, vagy pedig mindenkor csak több váltakozás után következzék be egy-egy kisülés. Hogy ezek a folyamatok lehetőleg szabályossá váljanak, vagyis hogy úgy a szik, rák kimaradása, mint egyetlen váltakozás alatt több szikra föllépése (az ú. n. részleges kisülések) elkerültessenek, sok esetben az ú. n. rezonancia-elvet alkalmazzák. Ebből a célból a töltőkörbe önindukciót és kapacitást kapcsolnak, s ezt a két mennyiséget a kívánt váltakozási számmal összehangolják. Ez azonban egészen szabályos periodikus szikrázás elérésére gyakran még nem elégséges, mert minden töltőperiodus végén a feszültség pl. a kondenzátoron csak lassan nő, s így, miután a kisülési feszültség nem tartható teljesen állandó értéken, a szikrázás nem következik be minden periódusban pontosan ugyanazon időben, hanem, vagy korábban, vagy későbben. ( Ennek folytán a kondenzátor stb. nem fokozatosan, hanem hirtelen, azaz a periódushoz képest rövid idő alatt töltendö a maximális értékre. E cél elérésére már javasolták az ú. n. keskenysarkú gépek alkalmazását, melyek minden periódus alatt aránylag csak rövid ideig fejlesztenek feszültséget s így szabályosabb szikrázást tesznek lehetővé. A találmány szerint már most a szóbanforgó föladatot azáltal oldjuk meg, hogy