63807. lajstromszámú szabadalom • Gép szögletkötő lemezek alakítására

aetéből, hanem egész hosszában egyenlete­sen fog a forma homorú részébe illesz­kedni. ( Miután az (F) hyomógerendával teljes sajtolónyomást fejtettünk ki a formákra, a csík a kívánt lalakba saj tolódik, ahogy ez a 6. ábrán látható. Megjegyzendő, hogy a (14) domború résznek (23) éle aránylag éles, a (13) formának evvel együttmű­ködő (24) része ellenben le van kerekítve. Igen lényeges ugyanis a doboz erőssége szempontjából, hogy a szögletkötő belső oldalai mindvégig érintkezzenek a doboz két Összefutó oldalával, ezért kell a szög­letkötő belső szögének, mint a 6. ábrán, élesnek lennie. Viszont, ha a homorú forma felelő (24) részét is olyan éles szögben alakítanók, mint a domború forma (23) élét, ez utóbbi a fát átvágná. Azonfölül, ha a szögletkötő csíkra kifejtett nyomás nem mindenütt egyenlő a formák között, akkor iaz azt alkotó lapok azokon a helye­ken, ahol kisebb a nyomás, nem egyesül­nek kellőkép. Ennek elkerülésére úgy ala­kítjuk a formák homorú részének (24) da­rabját, hogy a nyomás a (25) szöglettel szomszédos pontokon is mindenütt ugyan­akkora legyen, mint a (26) lapok egész te­rületén.' Ily módon lehetővé válik, hogy ezeket a lapos lemezcsíkokat melegen való sajtolás útján alakítsuk, anélkül, hogy elhasadnának, s egyúttal külső fölületüket simán és lekerekítve képezzük ki. Az így alakított saögletlemezek egyes rétegei érintkezési fölületeik minden pontján egyfor­mán össze vannak erősítve és egyenletesen vannak kötőanyaggal átitatva úgy, hogy anyaguk nagy mértékben homogénné válik. Sajtolás közben melegítjük is a szöglet­kötőket. Ez az üreges (6—12) formák bel­sején átvezetett gőz segítségével törté­nik. Mindegyik forma alsó lapjának vége felé egy-egy nyílással van ellátva, amelybe egy-egy (27) csőtoldat van csavarolva. Ezekre a (27) csőtoldatokra a 2. és 3. ábrán látható módon gumiból vagy más haj­lékony anyagból készült csöveket húzunk, hogy azok a formák szabad mozgását a (48) léceken ne akadályozzák. A hajlékony (28) csövek alsó végei a vízszintes (29) csővel közlekednek, amely viszont T-alaká könyökök segítségével függőleges(31) gőz­bevezető és (70) vízbevezető csövekkel van összeköttetésben. Az utóbbiak (32), illető­leg (33) elzárószelepekkel; vannak fölsze­reive. A gép másik oldala hasonlóan van berendezve az elhasznált víz és gőz elve­zetésére, amint ezt (34) jelzi a 3. ábrán. A sajtolás megkezdtével a gőzbevezető cső (32) elzárószelepét kinyitjuk, amikor is a gőz a formák belsejébe ömlik, azokat fölmelegíti és a kiömlési csöveken ki­áramlik úgy, hogy a lemezek előre meg­határozott hőfokra hevíthetők föl. Kellő tartalmú sajtolás után a gőzt elzárjuk és a vízbevezető (33) szelepet nyitjuk. A hi­deg víz végigöblíti a formarendszert, mi­nek folytán az egyszerre lehűl úgy, hogy a formák szabadon megfoghatók a kész szögletkötőlemezek kivétele és a gép újra­töltése céljából. Természetes, hogy a fűtőberendezés mó­dosítható, anélkül, hogy a gép egyéb szer­kezetét, illetőleg a szabadalom védelmi körét átlépnők. A leírás szerint az asztallapra helyezett formák homorú részét, illetőleg is eltéré­sek lehetnek a 4., 5. és 6. ábrák kapcsán leírt megoldástól. Nem kell a homorú rész­nek föltétlenül a forma fenéklapjától bi­zonyos távolságban kezdődnie, valamint a formák magassának sem kell éppen az alar kítandó lemezek szélességével megegyeznie. Lényeges csak az, hogy a homorú rész szájnyílása közvetlenül az egyik (22) éltől a másikig mérve, kisebb legyen, mint a szögletcsík szélessége a behajlítás előtt, míg a homorú rész területének akkorának kell lennie, hogy a behajlított csíkot tel­jesen magába fogadja, azaz, amikor a csík a 6. ábra föltüntette helyzetében van, a homorú részen belül kell feküdnie, hogy így fölületének minden része nyomás alatt legyen a homorú es; domború formák kö­zött. A föltüntetett kivitelben az asztal­lap szabályozza a csík alsó szélének hely­zetét, hogy az gyorsan és kényelmesen saj­tolásra kész helyzetébe legyen hozható, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom