63797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatoknak összeütközés ellenében való biztosítására

A fölfutási kontaktusoknak két (51) oi­dalkontaktuslemeze (16. ábra) egymás­sal elektromosan össze van kötve úgy, hogy ezen két kontaktuslemez tulajdonké­pen egy kontaktuslemeznek tekinthető; a (41) és (43), a (42) és (44), a (46), illetve a (47) fölfutási kontaktusoknak oldalkon­taktuslemezei pedig a (140, 141, 151), il­letve a (153) vezetékekkel vannak össze­kötve. A fölfutási kontaktusoknak egy másik foganatosítási alakjánál az (50, 51) kon­taktuslemezek nem egy közös, nemvezetö anyagból készült alaptestre, hanem külön­álló, nemvezető anyagból készült alap­testekre vannak fölszerelve (10. ábra). A vágány, két állomás között, az (U, W) és a (V, X) szakaszokra van fölosztva (23. ábra), még pedik oly módon, hogy a (V) szakasz a két szomszédos (U, W) szakasz­nak egy-egy, egymással szomszédos ré­szére, a (V) szakasszal szomszédos (X) szakasz pedig a (W) szakasznak és egy, ezután következő szakasznak egy-egy, egymással szomszédos részére terjed ki és így tovább. Az egyes szakaszok végeinek közelében vannak a (41, 42, 43, 44, 46, 47) fölfutási kontaktusok elrendezve; egy-egy ily kon­taktuscsoport az (59) szekrényekbe bezárt átkapcsolókkal van összekötve (15. ábra). Az (U) szakasz (23. ábra) az (a, b), a (V) szakasz a (c, d), a (W) szakasz az (e, f) ótkapcsolókkál és az (X) szakasz a (g) és egy, a 23. ábrában már föl nem tüntetett másik átkapcsolóval van fölszerelve és így tovább. A berendezésnél az áramforrások lánco­latosan vagy párhuzamosan vannak kap­csolva; éppígy vannak kapcsolva az át­kapcsolóknál és más szerkezeteknél alkal­mazott elektromágnesek is, a szerint, a mint azt a vezetékeknek ellenállása éppen megköveteli és amint az a telegrafiában is szokásos. Az átkapcsolóknak csévéi egymással ugyancsak láncolatosan (23. ábra) vagy párhuzamosan (25) ábra) vannak kap­csolva. Az (a, b) átkapcsolókat a (100, 101) ve­zetékek kötik össze egymással (23. ábra), hasonló (100, 101) vezetékek kötik össze a (c, d) átkapcsolókat is és így tovább. A 23. ábrában föltüntetett egyvágányú pályának kezdő szakasza az (U) szakasz, melynek a kezdő pontjától távolfekvö végpontja a következő (W) szakasznak kezdő pontja. A második szakaszbeosz­tásnak (V) szakasza ezen két (U, W) sza­kaszban fekszik és annak (e, d) átkapcso­lói az (U, W) szakaszoknak valamely közbeeső pontján vannak elrendezve. A (W) szakasznak végpontja az (X) sza­kasznak felező pontjába esik, az ábrában ezen (X) szakasznak csak a kezdő része és csak a kezdő pontjánál elrendezett (g) átkapcsolója van föltüntetve. Az (X) szakasz, az első szakaszbeosz­tásnak szakaszaihoz képest, ugyanoly helyzetben van elrendezve, mint a (V) szakasz; általában, a kétrendbeli szakasz­beosztásnak szakaszai egymáshoz képest az (U5 W, V, X) szakaszoknak leírásánál ismertetett helyzetben vannak. Valamely, az (U) szakaszba bejáró vo­natnak biztosítására mindaddig, míg ez a vonat annyira előre nem haladt az (U) szakaszban, hogy annak biztosítását a je­len találmányt képező berendezés végez­heti, külön, ismert blokkberendezés szolgál. A (V) szakasznak kezdeténél alkalmazott fölfutó kontaktusok az (U) kezdő szakasz­nak kezdő pontjánál elrendezett fölfutási kontaktusokhoz lehetőleg közel vannak elrendezve, hogy a berendezés a vonatnak biztosítását mielőbb átvehesse. Ugyanis ily esetben az (U) szakasznak kezdő pont­jánál elrendezett fölfutási kontaktusok az előtte haladó vonatot követő vonatot azon­nal megállíthatják, mihelyt az előtte ha­ladó vonat a (V) szakasznak kezdetén lévő fölfutási kontaktusokon bizonyos úttal túlhaladt úgy, hogy az (U) szakasz­nak kezdetén lévő fölfutási kontaktusok a második vonatot akkor is megállítják és megvédik az első haladó vonatba való beleütközés ellenében, ha ez az első vonat a föntebb jelzett útnak megtétele utáu

Next

/
Oldalképek
Tartalom