63793. lajstromszámú szabadalom • Petróleumlángzó világítási és hevítési célokra

oly célból, hogy a (8) csőből kiáramló petro- ; leumgőzt átbocsátó harántmetszetet szabályozzuk. A (12) nyílással azonos magasságban a levegő hozzá vezetésére szolgáló (13) nyílás van alkalmazva, melyet alkalmas szabályozó készülékkel látunk el és mely a (14) csőtóldatban végződhetik. A folyékony petróleum az (1) csövön át áramlik a lángzóba és a (2) kamrának jobboldali részéből a (3) és (5) csövekbe áramlik, melyek a tulajdonképeni gázosítókamrát alkotják; végül a (10) lángzószáj által szolgáltatott hő hatása alatt a petróleum -elgőzösödik, gőzalakban a (2) kamrának baloldali részébe áramlik és a (6) csőbe 'száll föl. A petroleumgőz már most a (8) csövön át lefelé áramlik, azután áthalad a kapilláris (12) nyíláson és a (13) nyílásnál beszívott levegővel keveredik; a keverék a (9) csőnek hajlított részében kész állapotban van. Az 5. és 6. ábrákban látható foganatosítási alaknál a fölső (6) kamra csak a (3) és (5) csöveknek kb. közepéig terjed és itt a rövid (8) cső segélyével a (10) invert lángzó- j fej (9) csővével van összekötve; a levegő hozzávezetésére két hosszabb, oldalirányú (14) cső szolgál. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (4) kamra a (15) nyíláson át közvetlen közlekedésben áll a fölső (6) kamrával, míg a (2) kamra a (16) nyíláson átközlekedik a fölső kamrával. A találmány szerinti hevítő lángzónak a 8—15. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjánál a gázosító csőtekercsből vagy egymás fölött elrendezett részekkel bíró csőből áll, mely szabályozható kibocsátó résszel van ellátva, amely a gőzt keverőkészülékbe fújja; a gázosító és a keverőkészülék a lángzófejnek vagy rostélynak egymással ellenkező oldalain van elrendezve, emellett azonban azok összeköttetése a forró övben fekszik. A ' keverőkészülékkel kapcsolatban a keveréknek a lángzófejhez vagy rostélyhoz való bebocsátását szabályozószelep van alkalmazva. A lángzófej által fejlesztett intenzív hő hatása alatt a gázosító vörös izzásba jut és ; így a készülék szennyezésétől egyáltalában nem kell tartanunk, mert az esetleges, szilárd tisztátlanságok a gázosítónak vörösen izzó falaival érintkezve elégnek. Ennek következtében az említett (7) dugókat elhagyhatjuk és a gázosítót egy, két vagy több menettel bíró kigyós cső egyszerű és gazdaságos alakjában képezhetjük ki. Az égési folyadék a szűrőanyaggal ellátott (17) csövön át áramlik be, mely a kisebb átmérővel biró és a (19) rostélylángzó fölött elrendezett (18) csőben folytatódik. Ezen (18) cső egy vagy több egymás fölötti menettel biró tekercs alakjában van kiképezve a rostély alakjától függő görbületnek megfelelően és akként, hogy annak kifejtett íolülete a folyadék tökéletes elgőzösítéséhez elegendő hevítő fölületet adjon. A menetek akként vannak elrendezve, hogy a (18) cső folytatólagosan terjed a megelőző menetek fölé, azaz a (20) menet (9. ábra) a (18) menet fölött fekszik. A legfölső menet lefelé vau hajlítva úgy, hogy az a rostélylángzón áthalad, anélkül, hogy a forró j övet elhagyná és a (21) ponton a (22) injektorral van összekötve, mely a (23) keverőkészülékkel szemben van elhelyezve. A (22) injektoron a (24) injektorszájcső van megerősítve (15. ábra), mely a kis átmérőjű (25) nyílással van ellátva; ezen nyílásnak szabályozására és tisztítására a (26j tűszelep szolgál, mely a (27) tömítő dugón jár át és melyet a recézett (29) gombbal ellátott (28) csővel működtetünk. A keverőkószüléket a rostély alatt elrendezett (23) cső alkotja, melynek harántmetszete és hossza a táplálandó rostélyfölülettől függ. A (24) injektor a keverőkészülék beboesátó részénél van elrendezve és ebbe kisebb-nagyobb mértékben benyúl úgy, hogy a befúvott gőz levegőt szív be a (23) cső és a tok (22) tok közötti gyűrűalakú közön át. A (23) cső a levegő és gőz bensőbb keveredése céljából (30)-nál meg van hajlítva és ezen részen túl a (31) elosztó készüléket alkotja a gázalakú keverék számára. A (31) elosztó tokjában a csőalakú (32) szelep van alkalmazva, melyet a (34) gombbal ellátott (33) rúddal működtetünk