63771. lajstromszámú szabadalom • Kemence kohászati célokra és ércelőkészítési eljárás

ez utóbbi gyakorlati értelemben tökéletesen elzárja. A tüzelőanyagot (gáz, folyadék, vagy pedig finoman porított szén) a hajlékony (16) hozzáveztő csövekkel összeköttetésben lévő (15) csövekből a (14) szájcsöveken át fúvatjuk be a süveg által alkotott kamrába. A rajzban föltüntetett I foganatosítási alaknál a süveg a tálca fölületéhez képest igen alacsony (lapos); míg ugyanis az edény hossza pl. 3., 5. m., szélessége 2 m. és mélysége 0.5 m., addig a süveg legfölső része és az adag fölülete közötti távolság csak közelítőleg 15 cm.-! tesz ki. A gyújtókamra ezen elrendezés folytán tehát igen lapos úgy, hogy a láng benső érintkezésben tartatik az adag fölszínével. A gyújtókamrának ezen lapos kiképzése igen fontos, mivel a gyújtóláng a tüzelőanyagnak a kamrába való befecskendezésénél ez utóbbit azonnal teljesen kitölti. A tüzelőanyagot oly magas nyomás alatt vezetjük be, hogy az az adag fölületével párliúzamos rétegekben, közvetlenül az adag fölött áramlik a kamrába; a befúvatott részecskék elevenereje elegendő nyomásnál nem jön figyelembe úgy, hogy a tüzelőanyag teljesen szétterjed az adag fölszíne fölött, még mielőtt a ventilátor lényeges mértékben eltérítette volna úgy, hogv az adagba való beszívatás folytáni tüzelőanyagveszteség nem lép föl. A tálcasüveg teteje, melyen át a tüzelőanyag elégetésére szükséges levegő az adag meggyújtásánál beáramlik pl. T-alakú (18) haránttartók sorozatából áll (2. ábra), melyeknek talprésze a külső (19) lemezzel (2. ábra) van összekötve, | mely aránylag nagy (körülbelül 4. cm. j átmérőjű) (O) nyílásokkal van ellátva (1. t ábra). A (19) lemeztől bizonyos távolságban egy öntött vasból való (20) födő van elrendezve (2. ábra), mely célszerűen egyes sávokból áll és aránylag kis átmérőjű (1.25 cm. átmérőjű) (01) nyílásokkal van ellátva. A belső (20) födő (21) csapok (5. ábra) és (22) közbenső tagok segélyével úgy van összekötve a (T) tartókkal, hogy a (19) külső lemez és a (20) belső födő között légkamra keletkezik a külső lemez fölhevülésének megakadályozására. A lengő (27) lemezzel rendesen elfödött (26) gyújtó nyíláson át (1. ábra) vezethetjük be a süveg alá befecskendezett tüzelőanyag meggyújtására szolgáló gyújtót, ha a tálcát üzembe akarjuk helyezni. A berendezés működési módja a következő: A tálcákra való adagolásnál először is a (G) rostélyra (7. ábra) durvaszemü (g) anyagréteget töltünk föl, erre pedig a finom szemcsés (o) anyagréteget, melyet zsugorítani akarunk. A durvaszemű réteg célszerűen mentes éghető anyagoktól és körülbelül 6—25 m/m. magas úgy, hogy nemcsak a fölső finom szemcsés rétegnek a rostélyon való átszívatása van megakadályozva, hanem biztosítva van egyúttal a zsugorított adagnak a tálca rostélyáról való könnyű eltávolítása is, a tálca kibillentésénél. Miután a finoman porított ércet közelítőleg egyenletes vastag rétegben fölöntöttük, a tálcasüveget a tálca fölött helyes helyzetben hozzuk és emeltyűk segélyével a tálcára szorítjuk úgy, hogy az elégetés számára gyakorlati értelemben tökéletesen zárt kamrát kapunk. Ezután a ventilátorhoz veztő légvezetéket megnyitjuk, az olajat a süveg alá befecskendezzük és ezt követelőleg meggyújtjuk, a gyújtónak a (26) nyíláson át a födő alá való betolása által. Az egész kamra azonnal lánggal telik meg, melyet a süveg alacsony födője az adag fölületére szorít és az elégetést az adag fölszínén azonnal megindítja úgy, hogy körülbelül 30 másodperc múlva az olaj hozzávezetést elzárjuk és a süveget a következő tálcához szállítjuk. Az első tálcában való égés fölülről lefelé irányuló légáram hatására egyenletesen terjed tova. Mihelyt az égési öv eljutott a durvaszemű anyag legalsó rétegéig, az égés megszűnik, mivel ez a réteg nem tartalmaz éghető anyagot. A ventilátor vezetéket már most elzárjuk, a zsugorított anyagot elegendő mértékben lehűtjük, mire a tálcát